A lipidanyagcsere zavara, a lipidanyagcsere zavara világszerte egészségügyi problémát jelent. A diszlipidémia szorosan összefügg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával, amely az egyik leggyakoribb halálozási ok. Az emelkedett koleszterinszint, különösen az LDL-koleszterin, ugyanis hozzájárulhat az erekben lévő ateroszklerotikus plakkok kialakulásához és a szívinfarktushoz vagy a stroke-hoz. Ez a cikk közelebbről megvizsgálja a diszlipidémia okait, valamint a koleszterinszint és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolatot. Kitérünk a megelőzés fontosságára is, valamint arra, hogy mely étrend-kiegészítők segíthetnek a diszlipidémia elleni küzdelemben.
A cikk áttekintése
- Mi a koleszterin?
- A koleszterinszint és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolat
- A diszlipidémia okai
- Diagnosztika
- Hogyan kezelhető az emelkedett koleszterinszint?
- Milyen táplálékkiegészítők segíthetnek diszlipidémia esetén?
Mi a koleszterin?
A koleszterin egy zsíros anyag, amely természetes módon fordul elő a szervezetünkben. Ez egy létfontosságú molekula, amely minden egyes sejtünkben megtalálható, ahol a sejtmembránok részét képezi. A koleszterin a szteroid hormonok szintézisének előanyaga is - nemcsak a nemi hormonok (például a tesztoszteron, az ösztrogének és a progeszteron) képződnek koleszterinből, hanem a stresszhormon kortizol is. A koleszterin legnagyobb részét a zsírok emésztését segítő epesavak szintéziséhez használják fel. Végül, de nem utolsósorban a D-vitamin a bőrben képződik koleszterinből a napfénynek köszönhetően.
A koleszterin nagy részét a szervezet termeli, de egy kisebb részét (kb. 20%) a táplálékkal is felvesszük. Mind a táplálékkal bevitt koleszterin, mind a szervezetünk által szintetizált koleszterin lipoprotein részecskékben (lipidek és fehérjék komplexei) szállítják a zsírokat, amelyek a vérplazmában oldhatatlanul szállítják a zsírokat. A lipoproteinek négy fő csoportja a következő:
- A kilomikronok a vékonybélben képződnek, és az ételből származó, energiában gazdag zsírokat szállítják az izmokba, vagy tárolják azokat a zsírsejtekben. A kilomikronok koleszterint is szállítanak a belekből a májba.
- A VLDL (nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein) lipideket - triglicerideket, foszfolipideket és koleszterint - szállít a májból a zsírsejtekbe.
- Az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein, általában "rossz koleszterinnek" nevezik) a koleszterint szállítja a szövetekbe. Az artériák falába is bejuthat, hozzájárulva az érelmeszesedéshez és a szív- és érrendszeri betegségekhez. Az LDL-részecskék apolipoprotein B100-at (Apo-B100) tartalmaznak.
- A HDL (nagy sűrűségű lipoprotein, gyakran "jó koleszterinnek" is nevezik) a szövetekből a koleszterint visszaszállítja a májba. A koleszterin a májban újra feldolgozható és/vagy epesóként kiválasztódik a szervezetből. A koleszterinnek a szövetekből a májba történő szállítását fordított koleszterinszállításnak nevezzük. A HDL-részecskék apolipoprotein B-t (Apo-A) tartalmaznak.
A koleszterinszint és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolat
A koleszterin szintézisét és felhasználását szabályozni kell, hogy megakadályozzuk a túlzott felhalmozódását és lerakódását a szervezetben. A koszorúerekben jelentős a kóros koleszterin- és LDL-részecskék lerakódása. Ez a lerakódás érelmeszesedéshez vezethet, ami a koszorúér-betegség egyik fő kiváltó oka. [1]
Meg kell azonban jegyezni, hogy az olyan metabolikus folyamatok, mint az oxidáció vagy a glikáció, fontos szerepet játszanak abban, hogy az LDL-részecskék mennyire károsíthatják az artériák endotélsejtjeit (és ezáltal hozzájárulnak az érelmeszesedés kialakulásához). A szabad gyökök oxidatív károsodást okoznak az LDL-részecskékben, a glikáció során pedig az LDL cukormolekula LDL szerkezete megváltozik, és glikált LDL-részecskék alakulnak ki. Az LDL glikálódása, amely a vércukor-koncentrációtól függ, közvetlen szerepet játszhat az érelmeszesedés kialakulásában, és az LDL-molekulát érzékenyebbé teszi az oxidációra. [2]
Az emelkedett LDL-szint tehát nem fenyegeti közvetlenül az endotélsejteket, de azt jelenti, hogy több LDL-részecske áll rendelkezésre oxidációra (vagy más módon történő módosításra), amelyek aztán nagyobb valószínűséggel vezetnek az erek károsodásához.
A diszlipidémia okai
Az elsődleges diszlipidémia magában foglalja a lipidanyagcsere genetikailag meghatározott rendellenességeit, mint például a familiáris hiperkoleszterinémiát, a familiáris hipertriacilglicerinémiát vagy a familiáris hiperlipoproteinémiát. Ezek a genetikai rendellenességek a leggyakoribb örökletes betegségek közé tartoznak, és körülbelül minden 500 emberből 1-et érintenek. [3]
A familiáris hiperkoleszterinémiában a probléma a máj LDL-koleszterinreceptorának hibája. Normális esetben a májsejt megkapja az LDL-koleszterint, amely kötődik az LDL-receptorhoz, és a máj jelzést kap, hogy állítsa le a koleszterintermelést. A familiáris hiperkoleszterinémiában az LDL-receptor károsodása azt eredményezi, hogy a máj nem kapja meg az üzenetet a koleszterintermelés leállítására. Az LDL-receptor károsodása az öregedés és egyes betegségek (leginkább a cukorbetegség) során is gyakran előfordul.
A koleszterinszint ezért az életkor előrehaladtával általában emelkedik. Ezenkívül a telített zsírban és koleszterinben gazdag étrend csökkenti az LDL-receptorok számát. Ez csökkenti azt a visszacsatolási mechanizmust is, amely a májsejtet a koleszterinszintézis csökkentésére utasítja. [3]
A másodlagos diszlipidémia más betegség, például cukorbetegség, máj-, epeúti, vese- vagy pajzsmirigy-működési zavarok következménye lehet. Ezért tanácsos, hogy a diszlipidémiás betegeknél a pajzsmirigyfunkciót is vizsgálják. [4] A pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő betegek több mint 90%-ának van diszlipidémiája, de a diszlipidémiás betegeknek csak körülbelül 4%-a pajzsmirigy-alulműködésben szenved. [5]
A diszlipidémia életmódbeli tényezők, például túlzott alkoholfogyasztás, elhízás, de fertőző betegségek miatt is kialakulhat. Bakteriális vagy vírusfertőzés esetén általában megnő a trigliceridkoncentráció. Ezért a lipidprofil-vizsgálat nem megfelelő röviddel fertőző betegség után. Enyhébb betegség után körülbelül három héttel, súlyosabb betegség után körülbelül három hónappal ajánlott lipidogramot végezni. [6]
A koleszterinszint és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolat
A diszlipidémia gyakran a megelőző vizsgálat során derül ki a vérvizsgálatok eredményei alapján, amikor a beteg lipidogramját meghatározzák. Célszerű a lipidprofil rendszeres ellenőrzése azoknál a betegeknél, akiknél a családban öröklött lipidanyagcsere-rendellenességek fordulnak elő, valamint a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából magasabb kockázatú betegeknél. Az alapvizsgálat az össz-, az LDL- és a HDL-koleszterin, valamint a trigliceridek meghatározása.
A diszlipidémia esetén egyéb markereket is vizsgálni kell. Az egyik ilyen marker például az apolipoprotein B. Az apolipoproteinek a lipoproteinek fehérjekomponensei, és az Apo-B a keringésben lévő összes aterogén lipoprotein részecske számának markere. A közelmúltban számos vizsgálat kimutatta, hogy az emelkedett Apo-B-szint jobban előrejelzi a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mint a fent említett hagyományos markerek. [7] Ezért számos szakértői csoport ajánlja az Apo-B meghatározását a kardiovaszkuláris kockázat felmérésére. [11]
Egy másik hasznos marker a máj által termelt C-reaktív fehérje (CRP), amely a gyulladást vagy a fertőző betegséget jelzi. Az érelmeszesedés kialakulása az érfalak gyulladásával jár együtt, így a hs-CRP szintje jelezheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A CRP bizonyítottan korrelál az érelmeszesedés mértékével, és az emelkedett trigliceridszint és a BMI szorosan összefügg a magas CRP-szinttel a diszlipidémiás betegeknél. [8]
A diszlipidémia okai
Az elsődleges diszlipidémia magában foglalja a lipidanyagcsere genetikailag meghatározott rendellenességeit, mint például a familiáris hiperkoleszterinémiát, a familiáris hipertriacilglicerinémiát vagy a familiáris hiperlipoproteinémiát. Ezek a genetikai rendellenességek a leggyakoribb örökletes betegségek közé tartoznak, és körülbelül minden 500 emberből 1-et érintenek. [3]
A familiáris hiperkoleszterinémiában a probléma a máj LDL-koleszterinreceptorának hibája. Normális esetben a májsejt megkapja az LDL-koleszterint, amely kötődik az LDL-receptorhoz, és a máj jelzést kap, hogy állítsa le a koleszterintermelést. A familiáris hiperkoleszterinémiában az LDL-receptor károsodása azt eredményezi, hogy a máj nem kapja meg az üzenetet a koleszterintermelés leállítására. Az LDL-receptor károsodása az öregedés és egyes betegségek (leginkább a cukorbetegség) során is gyakran előfordul.
A koleszterinszint ezért az életkor előrehaladtával általában emelkedik. Ezenkívül a telített zsírban és koleszterinben gazdag étrend csökkenti az LDL-receptorok számát. Ez csökkenti azt a visszacsatolási mechanizmust is, amely a májsejtet a koleszterinszintézis csökkentésére utasítja. [3]
A másodlagos diszlipidémia más betegség, például cukorbetegség, máj-, epeúti, vese- vagy pajzsmirigy-működési zavarok következménye lehet. Ezért tanácsos, hogy a diszlipidémiás betegeknél a pajzsmirigyfunkciót is vizsgálják. [4] A pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő betegek több mint 90%-ának van diszlipidémiája, de a diszlipidémiás betegeknek csak körülbelül 4%-a pajzsmirigy-alulműködésben szenved. [5]
A diszlipidémia életmódbeli tényezők, például túlzott alkoholfogyasztás, elhízás, de fertőző betegségek miatt is kialakulhat. Bakteriális vagy vírusfertőzés esetén általában megnő a trigliceridkoncentráció. Ezért a lipidprofil-vizsgálat nem megfelelő röviddel fertőző betegség után. Enyhébb betegség után körülbelül három héttel, súlyosabb betegség után körülbelül három hónappal ajánlott lipidogramot végezni. [6]
Diagnosztika
A diszlipidémia gyakran a megelőző vizsgálat során derül ki a vérvizsgálatok eredményei alapján, amikor a beteg lipidogramját meghatározzák. Célszerű a lipidprofil rendszeres ellenőrzése azoknál a betegeknél, akiknél a családban öröklött lipidanyagcsere-rendellenességek fordulnak elő, valamint a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából magasabb kockázatú betegeknél. Az alapvizsgálat az össz-, az LDL- és a HDL-koleszterin, valamint a trigliceridek meghatározása.
A diszlipidémia esetén egyéb markereket is vizsgálni kell. Az egyik ilyen marker például az apolipoprotein B. Az apolipoproteinek a lipoproteinek fehérjekomponensei, és az Apo-B a keringésben lévő összes aterogén lipoprotein részecske számának markere. A közelmúltban számos vizsgálat kimutatta, hogy az emelkedett Apo-B-szint jobban előrejelzi a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mint a fent említett hagyományos markerek. [7] Ezért számos szakértői csoport ajánlja az Apo-B meghatározását a kardiovaszkuláris kockázat felmérésére. [11]
Egy másik hasznos marker a máj által termelt C-reaktív fehérje (CRP), amely a gyulladást vagy a fertőző betegséget jelzi. Az érelmeszesedés kialakulása az érfalak gyulladásával jár együtt, így a hs-CRP szintje jelezheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A CRP bizonyítottan korrelál az érelmeszesedés mértékével, és az emelkedett trigliceridszint és a BMI szorosan összefügg a magas CRP-szinttel a diszlipidémiás betegeknél. [8]
Hogyan kezelhető az emelkedett koleszterinszint?
A diszlipidémia kezelésének fő pillére a nem farmakológiai intézkedések. Ezek közé tartozik különösen a rendszeres fizikai aktivitás, a testsúly optimalizálása (BMI 20-25 kg/m2, derékkörfogat < 94 cm férfiaknál és < 80 cm nőknél), a dohányzás megszüntetése, az alkoholfogyasztás korlátozása és a stressz megelőzése vagy kompenzálása. Természetesen a mediterrán típusú étrendet hangsúlyozó diétamódosítás is tényező lehet a diszlipidémia kezelésében.
Milyen táplálékkiegészítők segíthetnek diszlipidémia esetén?
A diszlipidémia kezelésének támogatására számos stratégia ajánlható. Az alapvető táplálkozási tényezők elhanyagolása azonban emelkedett vérzsírszintekhez vezethet. Ezért a következő kulcsfontosságú étrend-kiegészítőket választottuk ki portfóliónkból, amelyekre diszlipidémia esetén érdemes összpontosítani.
Omega-3 zsírsavak
Az omega-3 zsírsavak fokozott bevitele gyulladáscsökkentő hatású, és segít fenntartani az omega-3 és omega-6 zsírsavak közötti egészséges egyensúlyt. Az omega-3 és omega-6 zsírsavak közötti egyensúlyhiányt különböző gyulladásos betegségekkel, köztük szív- és érrendszeri betegségekkel hozták összefüggésbe. Az omega-3 zsírsavak a lipid- és koleszterinanyagcserére is jótékony hatással vannak. Az elegendő omega-3 zsírsav biztosítása tehát összefügg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenésével.
Az Omega-3 index hasznos mérőszám a szervezetben lévő omega-3 zsírsavak mennyiségének mérésére. A szív- és érrendszeri betegségek független kockázati tényezőjeként használják, és értékes eszköz az egészségi állapot felméréséhez.
Magnézium
A magnézium az egyik leggyakrabban hiányzó ásványi anyag az emberi szervezetben. Ez az elem nélkülözhetetlen a szervezetben minden olyan reakcióhoz, amelyben energia képződik, így hiánya például fáradtságban nyilvánul meg. A magnézium a fokozott (szellemi és fizikai) stressz időszakaiban is túlzott mértékben fogy. A magnézium azonban a HMG-CoA reduktáz enzimet is szabályozza, amely a koleszterin anyagcserét befolyásolja (ugyanezt az enzimet célozzák a sztatinok). Így a magnéziumhiány hozzájárulhat az emelkedett koleszterinszinthez és negatívan befolyásolhatja az ateroszklerotikus plakkok kialakulását.
ProLife
Az E-vitamin fontos antioxidáns, javítja a sejtek inzulinérzékenységét, csökkenti az LDL-részecskék oxidatív károsodását és a vérlemezkék túlzott aggregációját. Az E-vitamin egy nyolcféle vegyületcsoport - négy tokoferol (alfa, béta, gamma és delta) és négy tokotrienol (alfa, béta, gamma és delta) - neve. A ProLife-ban található teljes spektrumú E-vitamin és tokotrienolok számos egészségügyi előnnyel rendelkeznek, szemben az alfa-tokoferollal önmagában. A tokotrienolok blokkolják a HMG-CoA reduktáz enzimet, ezáltal elnyomják a koleszterintermelést a szervezetben, és segítenek a koleszterinszint csökkentésében. [9]
D-vitamin
Tanulmányok kimutatták, hogy a D-vitamin hiánya a szív- és érrendszeri betegségek és más kockázati tényezők, például a diszlipidémia, a magas vérnyomás és a cukorbetegség nagyobb kockázatával jár együtt. [10] A szervezet minden sejtje rendelkezik receptorral a D-vitamin számára, ami mutatja annak fontosságát.
Célszerű megmérni a D-vitamin-szintet, majd az eredmények alapján személyre szabottan alakítani a pótlást. Használhatja otthoni D-vitaminszint-tesztkészletünket, hogy megtudja, elegendő mennyiségben van-e ebből a kulcsfontosságú vitaminból anélkül, hogy el kellene mennie egy vizsgálóközpontba.
Források:
[1] Cholesterol: Synthesis, Metabolism, and Regulation, The Medical Biochemistry Page (Koleszterin: Szintézis, anyagcsere és szabályozás, Orvosi biokémiai oldal)
(https://themedicalbiochemistrypage.org/cholesterol-synthesis-metabolism-and-regulation/)
[2] Fournet M, Bonté F, Desmoulière A. Glycation Damage: A Major Pathophysiological Disorders és az öregedés lehetséges csomópontja. Aging Dis. 2018 Oct 1;9(5):880-900. doi: 10.14336/AD.2017.1121. PMID: 30271665; PMCID: PMC6147582.
[3] Pizzorno Joseph E., Murray Michael T., A természetgyógyászat tankönyve, 2 kötetes sorozat. Ötödik kiadás, Elsevier. 2021
[4] Rizos CV, Elisaf MS, Liberopoulos EN. A pajzsmirigy diszfunkció hatása a lipidprofilra. Open Cardiovasc Med J. 2011;5:76-84. doi: 10.2174/1874192401105010076. Epub 2011 Feb 24. PMID: 21660244; PMCID: PMC3109527.
[5] Šatný M., Vrablík, M. Sekundární dyslipidemie - přehled pro praktické lékaře. (https://www.medicinapropraxi.cz/pdfs/med/2019/05/11.pdf)
[6] Soška V., Sekundární dyslipidemie a jejich léčba. (https://www.casopisvnitrnilekarstvi.cz/pdfs/vnl/2007/04/14.pdf)
[7] Feingold KR. Bevezetés a lipidek és lipoproteinek témakörébe. [Updated 2021 Jan 19]. In: Feingold KR, Anawalt B, Blackman MR, et al., szerkesztők. Endotext [Internet]. South Dartmouth (MA): MDText.com, Inc.; 2000-. Elérhető a következő címen: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK305896/
[8] Swastini DA, Wiryanthini IAD, Ariastuti NLP, Muliantara A. Ateroszklerózis előrejelzése a nagy érzékenységű C-reaktív fehérjével (hs-CRP) és a kapcsolódó kockázati tényezővel diszlipidémiás betegeknél. Open Access Maced J Med Sci. 2019 Nov 14;7(22):3887-3890. doi: 10.3889/oamjms.2019.526. PMID: 32127998; PMCID: PMC7048367.
[9] Baliarsingh S, Beg ZH, Ahmad J. A tokotrienolok terápiás hatásai 2-es típusú cukorbetegeknél hyperlipidémiában. Atherosclerosis. 2005 Oct;182(2):367-74. doi: 10.1016/j.atherosclerosis.2005.02.020. Epub 2005 Apr 20. PMID: 16159610.
[10] Kim MR, Jeong SJ. A D-vitamin szint és a lipidprofil közötti kapcsolat nem elhízott gyermekeknél. Metabolitok. 2019 Jun 30;9(7):125. doi: 10.3390/metabo9070125. PMID: 31262034; PMCID: PMC6680594.
[11] Contois JH, McConnell JP, Sethi AA, Csako G, Devaraj S, Hoefner DM, Warnick GR; AACC Lipoproteins and Vascular Diseases Division Working Group on Best Practices. Apolipoprotein B és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata: az AACC Lipoproteins and Vascular Diseases Division Working Group on Best Practices (AACC Lipoproteins and Vascular Diseases Division Working Group on Best Practices) állásfoglalása. Clin Chem. 2009 Mar;55(3):407-19. doi: 10.1373/clinchem.20.