A jódpótlás világszintű alkalmazása ellenére a jódhiány továbbra is súlyos egészségügyi probléma Európában. 2004-ben a becslések szerint világszerte körülbelül 2 milliárd embert fenyeget a jódhiány kockázata, ebből mintegy 20% Európában. Bár a kretenizmus, a jódhiány legszélsőségesebb megnyilvánulása Európában szinte teljesen eltűnt, a jódhiány enyhébb formái még mindig nagy aggodalomra adnak okot. Ezek pajzsmirigyzavarokhoz, csökkent intellektushoz, gyenge iskolai teljesítményhez vagy csökkent munkaképességhez vezethetnek.
A cikk áttekintése:
- Jód
- A jód és biológiai funkciói az emberi szervezetben
- Jódhiány
- A jódhiány kockázati csoportjai és következményei
- A jód egyéb felhasználási területei
- Jódfelesleg
- Jódforrások az élelmiszerekben
Jód
A jód fontos biogén elem, amely elengedhetetlen a szervezet megfelelő fejlődéséhez. Az elem neve a görög "iodes" = lila szóból származik, mivel sötétlila, lemezszerű kristályokat alkot. Ezt a halogén elemet 1811-ben fedezte fel Bernard Curtois francia kémikus a tengeri moszatok hamujában. A szárazföldön csak vegyületekben fordul elő, a legtöbb jód a tengervízben található, ahol jodid és jodát formájában van jelen.
A jód és biológiai funkciói az emberi szervezetben
A jód a szervezetben leginkább a pajzsmirigyben koncentrálódik, ahol a teljes test jódjának mintegy 70%-a található. Jód található még a petefészkekben, az emlőszövetben, az agyalapi mirigyben, a szemben, az epe- és a nyálmirigyekben. A jód nélkülözhetetlen a pajzsmirigyhormonok, a tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3) termeléséhez, ezek tömegének mintegy 65%-át, illetve 59%-át teszi ki.
A pajzsmirigyhormonok szabályozzák a sejtek anyagcseréjét, serkentik a sejtek oxigénfelhasználását az energiatermeléshez, fenntartják az ember testhőmérsékletét, valamint szabályozzák az idegrendszer és a szervek, köztük az agy növekedését és fejlődését. A jód és a pajzsmirigyhormonok optimális szintje ezért különösen a terhesség alatt elengedhetetlen a magzat egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez, majd ezt követően gyermekkorban, különösen az első három életévben.
Jódhiány
Sajnos a jódhiány világszerte súlyos probléma. Becslések szerint a jódhiány világszerte akár 2 milliárd embert is érint, az európai lakosság akár 50%-át is. A jódhiány egyik oka a talaj alacsony koncentrációja, amely régiónként igen eltérő. A jód a tengerből gázként jut a szárazföldre, ahol aztán leesik. A tengerparti területeken ezért magasabb a jódszint, mint a szárazföldi és hegyvidéki területeken.
2021 márciusában a jódhiány kezelésével foglalkozó tárcaközi bizottság megszervezte a "Jód 2021" című konferenciát, amelyen több mint 120 egészségügyi szakember vett részt a világ minden tájáról, így a Cseh Köztársaságból is. A konferencia eredményei, amelyeket az Állami Egészségügyi Intézet tett közzé, rávilágítottak a jódhiány világszerte romló helyzetére, és a Cseh Köztársaságot az a veszély fenyegeti, hogy lekerül a megoldott jódhiánnyal küzdő országok listájáról.
A jódhiány kockázati csoportjai és következményei
A várandós nők és a gyermekek (főként a 3 év alattiak) a leginkább veszélyeztetett csoport. A terhes nők esetében a jódszükséglet megduplázódhat a fejlődő magzat fokozott igénybevétele miatt. A jód és ezáltal a pajzsmirigyhormonok súlyos hiánya a magzati fejlődés vagy a csecsemőkor során a kretinizmus nevű rendellenességhez vezethet, amely visszafordíthatatlan szellemi és fizikai visszamaradottságot okoz.
Csökkent szellemi képességek
A jódhiány a fejlődő agyra és a központi idegrendszer mielinizációjára gyakorolt jelentős hatása révén értelmi zavarokat és tanulási problémákat okozhat, különösen a gyermekeknél. Vannak tanulmányok [1] [2], amelyek összefüggést mutatnak az alacsony étrendi jódbevitel és a csökkent IQ (akár 13,5 pont) között.
Pajzsmirigy rendellenességek
A jódhiány egyéb megnyilvánulásai közé tartoznak a pajzsmirigyzavarok. A 20 mcg/nap alatti étrendi jódbevitellel rendelkező egyéneknél gyakran fordul elő pajzsmirigy-alulműködés (=csökkent pajzsmirigyműködés), amelyhez golyva is társulhat. A golyva lehet a jódhiány első klinikai jele, amikor a pajzsmirigy megnagyobbodással próbál alkalmazkodni a tirotrop hormontermelés megnövekedett igényeihez. A csökkent pajzsmirigyműködéshez egyéb tünetek is társulnak, mint például fáradékonyság, székrekedés, izomgyengeség, száraz bőr, csökkent libidó, szabálytalan menstruációs ciklus és a könnyű hízásra való hajlam.
Jódfelesleg
Az orosz-ukrán háború kitörése után az esetleges sugárzás miatti aggodalmak miatt megnőtt az érdeklődés a jódtabletták iránt. Meg kell azonban jegyezni, hogy ahogyan a hiány káros, úgy a túlzott jódbevitel is kockázatos. A túlzott bevitel károsíthatja a pajzsmirigyet. A mérgezés megnyilvánulásai közé tartozik a hányás, a hasmenés, a fémes íz a szájban vagy a fejfájás. Az EFSA felnőttek számára napi 600 mcg jódban határozta meg a felső tolerálható beviteli határértéket (UL). Az EFSA azt is megállapítja, hogy az európai népességben a felnőttek napi jódbevitele (minden forrásból) valószínűleg nem haladja meg a felső tolerálható beviteli értéket.
Egyes anyagok gátolhatják a jód felszívódását vagy hasznosulását
A jód felhasználását vagy felszívódását befolyásolhatják például a klórozott anyagok vagy a goitrogének jelenléte az étrendben is.
A kloramátok (vagy perklorátok) azon környezetszennyező anyagok közé tartoznak, amelyek gátolhatják a jód felszívódását a pajzsmirigyben, ezáltal csökkentve a pajzsmirigyhormon termelést. Ezeket az anyagokat ezért az endokrin rendszert károsító anyagok közé sorolják, amelyek a szennyezett talajon és vízen keresztül kerülnek a táplálékláncba. A perklorátokkal való környezetszennyezést okozhatja a víz fertőtlenítésére használt nátrium-hipoklorit használata, a nitrogénműtrágyák széles körű használata vagy más források, például üzemanyag vagy tűzijátékok.
A keresztesvirágú zöldségekben (például karfiolban, brokkoliban, káposztában vagy kelkáposztában) található goitrogének vagy strumigén anyagok gátolhatják a jód felhasználását és ezáltal a pajzsmirigyhormonok későbbi szintézisét. Ezeknek az élelmiszereknek a nyers állapotban történő fogyasztása azonban nagyon magas kellene, hogy legyen. Másrészt a keresztesvirágú zöldségek, amelyek szintén számos egészségügyi előnnyel rendelkeznek, meglehetősen sok ember étrendjéből hiányoznak.
A jód egyéb felhasználási területei
A pajzsmirigybetegségek kezelésében való felhasználásán kívül (feltételezve, hogy a jód az okozó) a jódnak más hatásai is vannak. A felszínen erős fertőtlenítőszerként hat, amelyet helyileg fertőtlenítőszerként már több mint 170 éve használnak sebkezelésre. A jód antimikrobiális tulajdonságait már az ókorban is használták, amikor Arisztotelész tanítványa, Theophrastos leírta, hogy a tengeri moszat használata után enyhült a sebekben jelentkező fájdalom. A jód széles spektrumú antibakteriális hatással rendelkezik, és a penészgombák, élesztőgombák és vírusok elpusztításában is hatékony. Más antibiotikus és fertőtlenítő szerekkel ellentétben a jóddal szemben nem alakult ki bakteriális rezisztencia, ami valószínűleg széles hatásmechanizmusának köszönhető.
A jódnak nyálkaoldó hatása is van, segít feloldani a nyálkát. Ez az egyik oka annak, hogy az orrnyálkahártya-öblítésre szolgáló vincentkás orrtea használata hatékony a nátha esetén. A jód megakadályozza a radioaktív jód lerakódását a pajzsmirigyben, ezért használták például a csernobili atomerőmű robbanása után. Az emlőbetegségek, különösen a fibrocisztás emlőbetegség kezelésében is alkalmazzák. Az emlőszövet érzékenysége (pl. premenstruációs szindróma esetén) szintén jódhiányra utalhat.
Jódforrások az élelmiszerekben
A szükséges jód mennyisége életkor és nem szerint változik. Felnőttek számára a napi ajánlott bevitel 150 mcg, amely terhes és szoptató nők esetében napi 250 mcg-ra emelkedik. A jódban leggazdagabb élelmiszerforrások a tengeri halak, a tenger gyümölcsei és a tengeri moszatok. A tengeri algák esetében azonban nagyon fontos a faj. A kombu hínár tartalmazza a legtöbb jódot, a wakame hínár kevesebbet, a nori hínár pedig még kevesebbet. Az algával dúsított finomítatlan tengeri só ezért megfelelő forrás lehet.