Mennyi D-vitaminra van szükségünk, és mi befolyásolja a szervezet D-vitamin szintjét?

Tudja, mennyi a megfelelő D-vitamin mennyiség az ön számára? A D-vitamin pótlására vonatkozó ajánlások több tényezőtől függően változhatnak. Szerepet játszik a genetika, a kor, a bőrszín, az általános egészségügyi  állapot, a szedett gyógyszerek vagy akár az is, hol élünk. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgálunk néhány változót, amelyek befolyásolhatják a D-vitamin koncentrációját a szervezetben, így képet kaphatunk arról, hogy mennyi D-vitaminra van szükségünk  a mindennapokban. 

A cikk rövid tartalma:

1. D-vitaminhiány-járvány?
2. A "napfényvitamin" és annak hatása egészségünkre
3. Milyen tényezők befolyásolhatják a D-vitamin szintjét?
4. Hogyan deríthetjük ki, hogy D-vitamin-hiányban szenvedünk-e?
5. Mi az ideális D-vitamin-szint?
6. Mennyi D-vitamint kell pótolni?

D-vitaminhiány-járvány?

Ezen létfontosságú vitamin hiánya szerte a világon elterjedt, és az európai népesség is aggasztó mértékben D-vitaminhiányos. Egy 2016-ban végzett vizsgálat, mely 14 európai populációt tanulmányozott, kimutatta, hogy az európaiak több mint 40%-a D-vitamin hiányos (a vérben mért 25(OH)D D-vitamin szintje kevesebb, mint 50 nmol/l), és az európaiak 13%-a súlyosan hiányos (25(OH)D D-vitamin szintje kevesebb, mint 30 nmol/l) [1].

2018-ban a Cseh Nemzeti Egészségügyi Intézet közzétett egy elemzést, amely 398 vérszérum vizsgálatot tartalmazott, és nemcsak a szervezet D-vitamin szintjét mérte (a vérszérumban található 25(OH)D anyagcseretermék mérésével). Ennek az elemzésnek az eredményei arra utaltak, hogy a cseh népesség 68%-a nem rendelkezett elegendő D-vitamin szinttel (a 25(OH)D szintje kevesebb, mint 75 nmol/l), illetve csak 32%-ának volt normális D-vitamin szintje (érték, mely meghaladja a 75 nmol/l-t). Logikusan a legalacsonyabb szinteket a téli hónapokban mérték, különösen márciusban.

A "napfényvitamin" és annak hatása egészségünkre

A D-vitamin kulcsszerepet játszik egészségünk megőrzésében. Ez az úgynevezett "napfényvitamin" befolyásolja a sejtek proliferációját és differenciálódását, ezáltal elősegíti az optimális sejtműködést az egész szervezetben, támogatja az immunrendszert, és nem utolsósorban a kalcium-anyagcsere szabályozásával fenntartja a csontok és fogak egészségét. 

Másrészt a D-vitamin hiánya számos betegség fokozott kockázatával jár együtt, többek között légúti fertőzések, szív- és érrendszeri betegségek, csontritkulás, neuropszichiátriai rendellenességek és autoimmun betegségek (például szklerózis multiplex, 1-es típusú cukorbetegség, reumatoid artritisz, pikkelysömör és mások) [3] [4].

Milyen tényezők befolyásolhatják a D-vitamin szintjét?

Mint már említettük, számos tényező befolyásolja a D-vitamin szintjét a szervezetben. A D-vitamin-pótlásra vonatkozó ajánlások ezektől a változóktól függően változhatnak.

 

Genetika

 

A D-vitamin-anyagcserében szerepet játszó gének is befolyásolják a vérszérum D-vitamin-szintjét. A génvariánsok befolyásolják, hogy mennyi D-vitaminra van szükségünk. Így ugyanaz a D-vitaminadag egyénenként eltérő választ eredményez. 

 

Életkor 

 

Az idősebb embereknél csökken a bőr D-vitamin-szintetizáló képessége. Egy nemrégiben, 2020-ban készült tanulmány [5] kiszámította, hogy a bőr D-vitamin-termelése 25 éves kor után évtizedenként 13%-kal csökken. Az idősebb emberek emellett több időt töltenek zárt térben, és kevesebbet vannak kitéve a napfénynek, amely a D-vitamin legfontosabb forrása.

 

A bőr színe

 

A sötétebb bőrű emberek nagyobb valószínűséggel szenvednek D-vitamin hiányban, mivel a bőrükben nagyobb mennyiségű melanin található. A melanin az a pigment, amely meghatározza a bőr színét, és megvédi a bőrt a nap UV-sugárzásától. Ezeknek az egyéneknek az elegendő D-vitamin-szintézishez hosszabb ideig kell napon tartózkodni. 

 

Testsúly

 

A testsúly egy másik fontos tényező, amely befolyásolja a D-vitamin-szükségletet. Általánosságban elmondható, hogy a magasabb testzsír alacsonyabb D-vitamin-szinttel jár együtt. Így az elhízott embereknek magasabb D-vitamin-bevitelre lehet szükségük ahhoz, hogy hasonló 25(OH)D-szintet érjenek el, mint a normál testsúlyúaknak. [6]

A túlsúlyos és elhízott emberek általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve a gyakori betegségek szempontjából, ezért a D-vitamin adagolásának a BMI-től is függenie kell, hogy ezek az egyének megkapják az egészség elősegítéséhez szükséges mennyiségű D-vitamint. [7] Az Endokrin Társaság a D-vitamin táplálékkiegészítők adagjának 2-3-szorosát javasolja elhízott betegeknél.

 

A lakóhely földrajzi fekvése

 

Az Egyenlítőhöz közeli országok egész évben elegendő napfénnyel rendelkeznek. Ezzel szemben az Egyenlítőtől távolabb élők kevesebb napfényben részesülnek, ami szintén hozzájárul a szervezet alacsonyabb D-vitamin-szintjéhez. A mi földrajzi viszonyaink között fontos a megfelelő D-vitamin-bevitel biztosítása jó minőségű táplálékkiegészítőkkel, különösen télen.

 

Bizonyos egészségügyi problémák

 

A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, és felszívódásához fontos, hogy a bélrendszer képes-e felszívni a táplálékból származó zsírokat. A zsírok felszívódási zavarai egészségügyi problémákkal járnak, beleértve a májbetegségek bizonyos formáit, a cisztás fibrózist, a cöliákiát, a Crohn-betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást. Ezáltal a gyulladásos bélbetegségek szintén hozzájárulnak a D-vitamin hiányához.

 

Terhesség, szoptatás és csecsemők

 

Az anyatej D-vitamin-tartalma szorosan összefügg az anya testének D-vitamin szintjével. Ezért előfordulhat, hogy az anyatej fogyasztása önmagában nem elegendő a szoptatott gyermek D-vitamin-szükségletének kielégítéséhez. Az anyai D-vitamin szint és annak az anyatej D-vitamin-tartalmára gyakorolt hatását vizsgáló tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a terhesség és a szoptatás alatt gyakori a D-vitamin hiánya, és növelheti a D-vitamin-hiány valószínűségét azoknál a szoptatott csecsemőknél, akik nincsenek kellő mértékben kitéve napfénynek, és nem kapnak D-vitamin-kiegészítőket. [8] A tanulmányok arra is utalnak, hogy a legalább 2000 NE D3-vitamint tartalmazó napi étrend-kiegészítőket szedő anyák anyateje magasabb D-vitamin-szintet mutat. 

A terhesség alatti D-vitamin-pótlás 60%-kal csökkenti a preeklampszia kockázatát, 50%-kal a terhességi cukorbetegség előfordulását és 40%-kal a koraszülést. A 25(OH)D-szintek szülés előtti szűrése, a D-vitaminhiányos nők felderítése és nyomon követése hatékony módja lehet e terhességi kockázatok csökkentésének. [9]

Magnézium

 

A D-vitamin-anyagcsere útjának különböző lépései például a magnéziumtól, mint kofaktortól is függenek. Magnéziumhiány esetén a D-vitamin aktiválódása csökken. A magnézium- és D-vitaminhiány együttes hatása megnövekedett egészségügyi kockázatokhoz, például csonttörésekhez vezethet.

Összefoglalva, vannak bizonyos embercsoportok, akiknek több D-vitaminra van szükségük, mint másoknak. Ezek közé tartoznak például az idősek, a sötét bőrűek, az elhízottak, a nyáron a napot kerülők, az Egyenlítőtől távolabb élők, és nem utolsósorban azok, akik bizonyos egészségügyi állapotokban szenvednek, mint például máj- vagy vesebetegség, felszívódási zavarok vagy gyulladásos bélbetegségek.

Hogyan deríthetjük ki, hogy D-vitamin-hiányban szenvedünk-e?

A vérből történő 25-hidroxivitamin D vagy 25(OH)D vizsgálatot általában a legjobb indikátornak tartják a szervezet D-vitamin-státuszának felmérésére. A cseh laboratóriumokban a 25(OH)D normál tartománya 75 nmol/l - 250 nmol/l. A 75 nmol/l alatti szintek elégtelennek, az 50 nmol/l alatti szintek pedig súlyos D-vitaminhiányra utalnak. 

Mi az ideális D-vitamin-szint?

A nemzetközi irányelvek eltérő ajánlásokat fogalmaznak meg a megfelelő D-vitaminszintre vonatkozóan, és sajnos jelenleg nincs konszenzus arról, hogy melyek a 25(OH)D optimális koncentrációi. Egy átfogó, a D-vitamin immunológiai hatásaira összpontosító kutatásban a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy bár a D-vitamin optimális szintje továbbra sem tisztázott, egészségügyi szempontból célszerű a vérszérum 25(OH)D szintjét 100 és 150 nmol/l között tartani. [10]

Jakub Pribyl, a Trime receptek szerzője és a személyre szabott táplálkozás tapasztalt tanácsadója egyetért. 

"A 25-hidroxi-vitamin D-referencia határértékei laboratóriumonként eltérőek, így sok, enyhe 25(OH)D-hiánnyal rendelkező embert az orvos megfelelőnek minősíthet, pedig a legújabb kritériumok szerint már hiány állapotban van. Hasonlóképpen a különböző szakmai társaságok és egészségügyi szervezetek ajánlásai is eltérőek a D-vitamin-pótlással kapcsolatban. A D-vitamin táplálkozással vagy táplálékkiegészítéssel történő bevitelére vonatkozó referenciaértékek 400-5000 NE/nap között mozognak. 

Saját tapasztalatom szerint a szérumban mért 25(OH)D optimális értékét 100 nmol/l - 150 nmol/l között tartom, amit hazai körülmények között kevesen érnek el pótlás nélkül. Ezért tartom hasznosnak a 25(OH)D szint legalább évi 2 alkalommal történő mérését. Pl. a "napszezon" kezdetén április végén/májusban, majd valamikor november folyamán, amikor a "nyári" D-vitamin tartalékok már kimerültek. Így mindenki jobban meg tudja állapítani, hogy valójában hol is tart a D-vitamin-anyagcseréje, és hogy a táplálkozásból és a napfényből elegendő mennyiséget kap-e." - mondja Jakub Pribyl.

Mennyi D-vitamint kell pótolni?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelenlegi ajánlásai szerint a felnőttek számára napi 600 NE a preventív napi D-vitamin adag. [11] Ez az ajánlott dózis elegendő lehet a tályog betegség megelőzéséhez. A D-vitamin azonban az egészség és az immunitás más területein is fontos, ezért sok szakértő egyetért abban, hogy ez az adag nem elegendő, és célszerű lenne újraértékelni a jelenlegi ajánlást.

A különböző szervezetek között nincs konszenzus a D-vitamin-pótlás tolerálható felső beviteli szintjét (UL) illetően. Míg az Endokrin Társaság 10 000 NE-t ad meg felnőttek számára, addig az EFSA azt ajánlja, hogy a napi 4000 NE-t ne lépjük túl. [12] [13]

Az alábbi táblázat az Endokrin Társaság iránymutatásai szerint a D-vitamin hiányának kockázatának kitett egyének számára ajánlott D-vitamin-beviteli dózist mutatja be.

 

Korcsoport	Napi szükséglet	Felső határérték
0-1 éves korig	400-1000 NE	2000 NE
1-18 éves korig	600-1000 NE	4000 NE
18 év felett	1500-2000 NE	10 000 NE
Elhízott és malabszorpciós betegek	4000-6000 NE	10 000 NE

 

Konklúzió

A megfelelő D-vitamin szint alapvető fontosságú az általános egészségünk fenntartásához, mégis a lakosság nagy része hiányban szenved. A D-vitamin-bevitelre vonatkozó megfelelő ajánlások az egyéni egészségi állapottól, a testsúlytól, a lakóhely földrajzi szélességétől, illetve a táplálkozási és kulturális szokásoktól függnek. A mi földrajzi viszonyaink között a napozás és a D-vitamin étrendi bevitele önmagában nem elegendő az optimális D-vitamin-koncentráció fenntartásához egy egész év során.  Ezért az optimális D-vitamin szint eléréséhez gyakran szükség van a pótlásra. A D-vitamin-pótlással kapcsolatos káros hatások-például a hiperkalcémia-ritkák, és általában a rendkívül magas, napi több tízezer NE-t meghaladó dózisok hosszú távú alkalmazásából erednek.

 

Források:

[1] Cashman KD, Dowling KG, Škrabáková Z, Gonzalez-Gross M, Valtueña J, De Henauw S, Moreno L, Damsgaard CT, Michaelsen KF, Mølgaard C, Jorde R, Grimnes G, Moschonis G, Mavrogianni C, Manios Y, Thamm M, Mensink GB, Rabenberg M, Busch MA, Cox L, Meadows S, Goldberg G, Prentice A, Dekker JM, Nijpels G, Pilz S, Swart KM, van Schoor NM, Lips P, Eiriksdottir G, Gudnason V, Cotch MF, Koskinen S, Lamberg-Allardt C, Durazo-Arvizu RA, Sempos CT, Kiely M. Vitamin D deficiency in Europe: pandemic? Am J Clin Nutr. 2016 Apr;103(4):1033-44. doi: 10.3945/ajcn.115.120873. Epub 2016 Feb 10. PMID: 26864360; PMCID: PMC5527850.

[2] https://szu.cz/wp-content/uploads/2022/12/Odborna_HBM_2018.pdf

[3] Wang H, Chen W, Li D, Yin X, Zhang X, Olsen N, Zheng SG. Vitamin D and Chronic Diseases. Aging Dis. 2017 May 2;8(3):346-353. doi: 10.14336/AD.2016.1021. PMID: 28580189; PMCID: PMC5440113.

[4] Charoenngam N, Holick MF. Immunologic Effects of Vitamin D on Human Health and Disease. Nutrients. 2020 Jul 15;12(7):2097. doi: 10.3390/nu12072097. PMID: 32679784; PMCID: PMC7400911.

[5] Chalcraft JR, Cardinal LM, Wechsler PJ, Hollis BW, Gerow KG, Alexander BM, Keith JF, Larson-Meyer DE. Vitamin D Synthesis Following a Single Bout of Sun Exposure in Older and Younger Men and Women. Nutrients. 2020 Jul 27;12(8):2237. doi: 10.3390/nu12082237. PMID: 32727044; PMCID: PMC7468901.

[6] Žmitek K, Hribar M, Hristov H, Pravst I. Efficiency of Vitamin D Supplementation in Healthy Adults is Associated with Body Mass Index and Baseline Serum 25-Hydroxyvitamin D Level. Nutrients. 2020 Apr 29;12(5):1268. doi: 10.3390/nu12051268. PMID: 32365732; PMCID: PMC7284348.

[7] Sadat-Ali M, AlTabash KW, Al-Turki HA, AlMousa SA, AlSayed HN. Time out: should vitamin D dosing be based on patient's body mass index (BMI): a prospective controlled study. J Nutr Sci. 2021 Dec 13;10:e106. doi: 10.1017/jns.2021.100. PMID: 35059187; PMCID: PMC8727721.

[8] Dawodu A, Tsang RC. Maternal vitamin D status: effect on milk vitamin D content and vitamin D status of breastfeeding infants. Adv Nutr. 2012 May 1;3(3):353-61. doi: 10.3945/an.111.000950. PMID: 22585912; PMCID: PMC3649470.

[9] Maryam Rostami and others, Effectiveness of Prenatal Vitamin D Deficiency Screening and Treatment Program: A Stratified Randomized Field Trial, The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism, Volume 103, Issue 8, August 2018, Pages 2936–2948,

[10] Charoenngam N, Holick MF. Immunologic Effects of Vitamin D on Human Health and Disease. Nutrients. 2020 Jul 15;12(7):2097. doi: 10.3390/nu12072097. PMID: 32679784; PMCID: PMC7400911.

[11] https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/161028

[12] Holick MF, Binkley NC, Bischoff-Ferrari HA, Gordon CM, Hanley DA, Heaney RP, et al. Evaluation, treatment, and prevention of vitamin D deficiency: an Endocrine Society Clinical Practice Guideline. J Clin Endocrinol Metab. 2011;96:1911–30.

[13] Amrein, K., Scherkl, M., Hoffmann, M. et al. Vitamin D deficiency 2.0: an update on the current status worldwide. Eur J Clin Nutr 74, 1498–1513 (2020).