Böngészés
Kosár
Az INGYENES szállításért még 20.000 Ft értékben szükséges vásárolni

+3628814721 (13:00 - 16:00)

+3628814721 (9:00 - 17:00)

Hogyan hat a mozgásszegény életmód a sejtjeinkre?

Hogyan hat a mozgásszegény életmód a sejtjeinkre?

A tudomány megerősítette, hogy a mozgásszegény életmód és a fizikai inaktivitás a sejtek gyorsabb öregedését okozza. Ez azt jelenti, hogy a biológiai életkor nem feltétlenül azonos a kronológiai korral.

 

Fizikai aktivitás és telomerhossz

A sejtjeinkben egyéb struktúrák mellett telomerek is találhatóak, amelyek a kromoszómák végén helyezkednek el. A telomerek védik a kromoszómákat a károsodástól. Ahogy öregszünk, a telomerek egyre rövidebbek lesznek, míg végül nem képesek ellátni funkciójukat, és a sejtek elpusztulnak vagy onkogén sejtekké alakulnak át.

 

A rendszeres fizikai aktivitás vagy testmozgás összefügg a hosszabb telomerhosszal és az öregedési folyamattal különböző populációkban. Tanulmányok szerint a sportolók általában hosszabb telomerhosszúsággal rendelkeznek, mint a nem sportolók. A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i Orvosi Iskolájában végzett vizsgálatban közel 1500, 64 és 95 év közötti nő vett részt. A résztvevők ébrenlét és alvás közben gyorsulásmérőt viseltek, hogy nyomon kövessék mozgásukat. A kutatók megállapították, hogy a napi 8 óránál többet ülő, kevés fizikai aktivitást végző idős nők sejtjei biológiailag nyolc évvel idősebbek, mint a kevésbé mozgásszegény nőké.

 

Fizikai aktivitás és mitokondriális egészség

A testmozgás a mitokondriumokra is hatással van. Ezekben a szervsejtekben zajlik a sejtlégzés, az a folyamat, amelynek során az elfogyasztott táplálékban lévő glükózból ATP formájában energiát nyerünk. A testmozgás nemcsak a mitokondriumok számát növeli, hanem javítja a szervezet energiatermelő képességét is (más szóval, minél több mitokondriumunk van, annál több energiát tudunk termelni a testmozgás során, és annál gyorsabban és hosszabb ideig tudunk edzeni). A mozgás szabályozza a mitokondriumok minőségét is , indukálja a mitokondriális biogenezist, segít az anyagcsere hulladékok eltávolításában és a diszfunkcionális vagy sérült mitokondriumok hatékony eltávolításában is.

 

A rendszeres testmozgás csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát?

A kutatók már régóta tudják, hogy a testmozgás javítja az emberek kognitív teljesítményét, beleértve a végrehajtó funkciókat, a figyelmet és a memóriát, valamint az agy szerkezetét. Edzés után az agyi neurotrofikus faktor (BDNF) szintje megnő. A BDNF egy speciális fehérje, amely segít az agyi sejtek javításában, az egészséges sejtek védelmében, de fontos szerepet játszik a neuroplaszticitásban is. Ez magában foglalja az új neuronok létrehozását (fontos a rövid távú memória szempontjából), az új idegi kapcsolatok létrehozását, valamint a neuronok közötti kapcsolatok megerősítését (fontos a hosszú távú memória szempontjából). Bármilyen rendszeres testmozgás az Alzheimer- vagy Parkinson-kór kialakulása elleni egyik védőfaktor lehet. Egy 2019-es felmérés szerint (3), ha a BDNF szintje egy szórással magasabb, az Alzheimer-kór vagy a demencia kockázata 33%-kal csökkent.

 

Mivel a mozgás és a kognitív fejlődés között összefüggés van, nagyon fontos, hogy a gyermekeket bármilyen rendszeres mozgásra motiváljuk, különösen az első életévekben. Ekkor alakul ki az érzékelés, a memória, a gondolkodás, az intelligencia, a figyelem és más funkciók.

 

A fizikai aktivitás, mint a megelőzés

Az állandó mérsékelt fizikai aktivitás az élet elválaszthatatlan része, és úgy tűnik, hogy szinte minden betegség természetes gyógymódja. Csökkenti a szívroham, a stroke, a memóriavesztés, a depresszió, a cukorbetegség, az elhízás, a mell- és vastagbélrák kockázatát. Segít megelőzni az ízületi gyulladás és a reuma súlyosbodását, megakadályozza a csontritkulást, pozitívan befolyásolja az érzelmi állapotot, és ha ez a felsorolás nem lenne elég, meghosszabbítja az életet. Szedhetjük a legjobb táplálékkiegészítőket, de mozgás nélkül a szervezetben számos folyamat nem működik megfelelően. A vizsgálatok következtetései egyértelműen azt mutatják, hogy a fizikailag aktív emberek funkcionális képességei egész életük során magasabb szinten maradnak, mint a mozgásszegény életmódot folytató embereké.

 

Forrás:

A gyorsulásmérővel mért és az önbevalláson alapuló ülőidő és a leukocita telomerhossz összefüggései idősebb nőknél (https://academic.oup.com/aje/article/185/3/172/2915786).

 

Testmozgás és mitokondriális egészség - https://physoc.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1113/JP278853

 

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6358753/

 

https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/2165079917737558



0 hozzászólás

Szóljon hozzá

Felhívjuk figyelmét, hogy a hozzászólásokat jóvá kell hagyni a közzétételük előtt.