Október 20-án van a csontritkulás világnapja, ezért úgy döntöttünk, hogy ebben a cikkben erre a témára koncentrálunk. A csontritkulás világszerte a lakosság nagy részét érinti, és növekvő tendenciát mutat. A diagnózist gyakran egy baleset, például egy hirtelen bekövetkező törés határozza meg. Mindazonáltal a betegség korai felismerése megelőzheti a csontok minőségének további romlását, valamint a későbbi szövődményeket.
Mi a csontritkulás?
Az „osteoporosis” szó latin eredetű, és két latin szó, az „osteo” = csont és a „porosis” = perforáció, elvékonyodás összevonásából alakult ki.
A csontritkulás olyan anyagcsere-betegségre utal, amely a csontok elvékonyodásában és szerkezetük gyengülésében nyilvánul meg. A csontok törékenyebbé válnak, szilárdságuk és rugalmasságuk csökken, és hajlamosabbak a törésekre. A csontritkulást leggyakrabban a nemi hormonok, a fizikai aktivitás és az egészséges és erős csontokhoz szükséges tápanyagok hiánya okozza.
Csontritkulásos statisztikák
A Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány (IOF) statisztikái szerint 50 éves kor felett minden harmadik nőnél és minden ötödik férfinél kialakul a csontritkulás. 70 éves korban már minden második nő csontritkulásban szenved. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a csontritkulásos törések az idősek körében a betegségek és a rokkantság egyik fő oka.
Csontritkulás a Cseh Köztársaságban
Az IOF becslése szerint 2019-ben a Cseh Köztársaságban a csontritkulásban szenvedő személyek száma körülbelül 572 000 fő (a teljes lakosság 5,0%-a). Körülbelül 91 000 új törékeny csonttörés történt 2019-ben, ami a becslések szerint 2034-re 34,8%-kal nő (123 000 törés 2034-ben). Az új és korábbi törések gazdasági terhe 2019-ben 396 millió euró volt (a teljes nemzeti egészségügyi kiadások 2,7%-a), ami 123 millió euróval nőtt 2010-hez képest (273 millió euró 2010-ben). A magas töréskockázatú, kezelésben nem részesülő nők aránya (kezelési hiány) 2019-ben 79% volt (a 2010-es 76%-hoz képest).
Tünetek
A csontritkulás kialakulása lassú, és ez a betegség sokáig fájdalommentes lehet. A korai stádiumú csontritkulás tünetei közé tartozik a visszahúzódó íny, a gyenge és törékeny körmök és a gyenge fogóerő. Egy 2018-as tanulmány [1] 120 posztmenopauzában lévő nő bevonásával megerősítette, hogy az alacsony kézfogáserő összefügg az alacsony csontsűrűséggel, és növelheti az esések kockázatát.
A későbbi stádiumú csontritkulás jelei és tünetei közé tartozik a hátfájás és a magasságvesztés. Nem ritka azonban, hogy csak az első törés (amely lehet spontán vagy egy kisebb mozdulatból eredő), vezet a csontritkulás diagnózisához. Ezek főként a csigolyák, a combnyakak és az alkarok törései.
Ki van kitéve a csontritkulás kockázatának?
Általánosan ismert, hogy a menopauza utáni nők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve a csökkent ösztrogéntermelés miatt. Ez a hormon védelmet nyújt a csontoknak azáltal, hogy elnyomja az oszteoklasztok (= csontsejtek, amelyek a csontszövet lebontásáért felelősek) aktivitását. A csontritkulás az idősebbeket is érinti, különösen a 60 év felettieket.
Egyéb kockázati tényezők közé tartoznak:
-
korai menopauza és alacsony ösztrogénszint a nőknél,
-
a családban előfordult csontritkulás,
-
a fizikai aktivitás hiánya,
-
bizonyos vitaminok és ásványi anyagok hiánya (pl. D-vitamin, K2-vitamin, kalcium, magnézium),
-
alacsony testsúly,
-
túlzott alkoholfogyasztás,
-
dohányzás,
-
bizonyos gyógyszerek (elsősorban glükokortikoidok),
-
egyes krónikus betegségek (pl. cukorbetegség, cöliákia vagy más bélrendszeri felszívódási zavarok, vesebetegségek, pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-rendellenességek).
MEGELŐZÉS
A megelőzés mindig jobb, mint a gyógyítás.
Ha már a kezdetektől fogva a megelőzésre szeretnénk összpontosítani, akkor a terhes nőknek fontos gondolniuk a kiegyensúlyozott étrendre, amely támogatja a magzat egészséges fejlődését.
A csontritkulás megelőzése szempontjából nagyon fontos időszak a gyermek- és serdülőkor, a csontszövet kialakulásának időszaka. Az egészséges csontok alapjait nagyrészt életünk első két évtizedében építjük fel. Ezért a csontritkulást néha gyermekbetegségként jellemzik, amelynek időskori következményei vannak.
A rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott, elegendő fehérjét, D-vitamint és K2-vitamint, valamint ásványi anyagokat, például kalciumot és magnéziumot tartalmazó étrend fontos szerepet játszik az egészséges csontok felépítésében. Mindezek a tényezők alapvetően befolyásolják a csontok minőségét életünk hátralévő részében.
Nem farmakológiai intézkedések és hatásuk a csontminőségre
FIZIKAI AKTIVITÁS
A csontritkulás megelőzésére irányuló nem farmakológiai intézkedések alapja a rendszeres fizikai aktivitás, mint például a séta. A fizikai aktivitás összetett hatással van a csontokra - az oszteoblasztok (a csontképzésben részt vevő csontsejtek) aktiválásával támogatja a csonttömeg felépítését, javítja az izomerősséget, valamint a test stabilitását.
TÁPLÁLKOZÁS
A kiegyensúlyozott táplálkozás kulcsszerepet játszik a csont- és izomtömeg fenntartásában. Az egészséges csontok szempontjából legfontosabb tápanyagok közé tartozik a D-vitamin és a K2-vitamin, a kalcium, a magnézium és a fehérjék. Emellett a kor előrehaladtával csökken a bélrendszeri felszívódás. Ez a csontritkulás megelőzéséhez szükséges fontos tápanyagok csökkenéséhez vezet. A csontok egészségét kedvezőtlenül befolyásoló egyéb étrendi tényezők közé tartozik a túlzott alkoholfogyasztás és a koffein.
D-vitamin
A D-vitamin kulcsszerepet játszik az egészséges csontok kialakulásában és fenntartásában azáltal, hogy támogatja a kalcium táplálékból történő felszívódását. Emellett biztosítja a csontok megfelelő helyreállítását és mineralizációját. Egyes tanulmányok a terhesség alatti alacsony D-vitamin-szintet a gyermekek csökkent csontsűrűségével, valamint egyéb egészségügyi következményekkel hozzák összefüggésbe [2] [3]. A D-vitamin hiánya a gyermekeknél növekedési elmaradáshoz és a csontok torzulásához, az úgynevezett angolkórhoz vezethet. A D-vitaminhiány felnőtteknél csontritkulást okoz, ami a csontok gyenge mineralizációja miatt bekövetkező csontlágyulást jelenti. A D-vitaminhiány sajnos elég gyakori, és hozzájárulhat a csontritkuláshoz. Feltételezések szerint a csontritkulásban szenvedő betegek akár ⅔-a is szenved e vitamin hiányától.
K2-vitamin
Az oszteoblaszt csontsejtek egy oszteokalcin nevű fehérjét termelnek, amely a kalciumot a csontokhoz köti, így segítve az egészséges, erős csontok felépítését. Az oszteokalcin aktiválásához azonban elegendő mennyiségű K2-vitaminra van szükség.
Egy úttörő, kettős vak, randomizált, klinikai vizsgálat [4], amelyet a tekintélyes Osteoporosis International Journal című folyóiratban (2013) publikáltak, először bizonyította, hogy a megfelelő mennyiségű K2-vitamin jelentősen segíthet megvédeni a csontokat azok gyengülésétől és elvékonyodásától, és védelmet nyújt a csonttörések kockázata ellen. Ebben a 3 éves vizsgálatban, amelyben 244 egészséges posztmenopauzában lévő nő vett részt, akik napi 180 mcg K2-vitamint pótoltak, a csontok szilárdsága és ásványi sűrűsége jelentősen nőtt a placebocsoporthoz képest.
Magnézium
A szervezet teljes magnéziumtartalmának körülbelül a fele a csontvázban tárolódik. A magnézium fontos szerepet játszik a csontképződésben azáltal, hogy elősegíti az oszteoblasztok proliferációját. A magnézium felszívódása az életkor előrehaladtával csökken, ezért az idősebb embereknél nagyobb a magnéziumhiány kockázata.
Kalcium
A kalcium csontvázunk fő építőanyaga. A felnőtt szervezetben lévő kalcium csaknem 99%-a csontjainkban és fogainkban található, ahol egy hidroxiapatit nevű ásványi komplex formájában raktározódik. A kalciumot az izomösszehúzódáshoz, az idegi jelátvitelhez és a véralvadáshoz is felhasználjuk. Ezért szükséges, hogy a vérben lévő szintje folyamatosan szabályozott legyen. Ha a vér kalciumszintje csökken, a mellékpajzsmirigyekből származó parathormon hatására a csontváz kalciumot bocsát ki a véráramba, hogy a keringő kalciumkoncentrációt egyensúlyba hozza. A csontok tehát a kalcium „tartályaként” működnek.
Fehérjék
A fehérjék a szervezet számára aminosavforrást biztosítanak a csonttömeg felépítésének támogatásához. A gyermek- és serdülőkori fehérjebevitelben mutatkozó különbségek befolyásolhatják a csontozat növekedését és módosíthatják a csonttömeg csúcsértékének genetikai potenciálját. Az idősebb emberek gyakrabban szenvednek fehérjehiányban, ami az izomtömeg és a csont ásványi sűrűségének csökkenését okozhatja. Az elegendő fehérjebevitel biztosítása, különösen az időseknél, csökkentheti az esések és ezáltal a csontritkulásos törések kockázatát.
Alkohol
Ha mégis úgy dönt, hogy alkoholt fogyaszt, a mértékletesség a csontok számára egészséges választás. Az Osteoporosis International című szaklapban (2005) megjelent tanulmány [5] szerint mind a férfiak, mind a nők esetében a napi két egységnél több alkoholfogyasztás növelheti a csontritkulás kockázatát, míg a napi négy egységnél több megduplázhatja a csonttörés kockázatát.
Koffein
A koffein növeli a vizelettel és a széklettel történő kalciumveszteséget, és így hátrányosan befolyásolhatja a csontok egészségét. Egy svéd tanulmány [6] szerint a napi 330 mg koffeinbevitel (nagyjából négy csésze kávé) a csontritkulás 20%-kal megnövekedett kockázatával járhat, szemben a napi 200 mg-nál kevesebb koffeinbevitellel. A kalciumbevitel 40 mg-mal történő növelése minden egyes csésze koffeines kávéfogyasztás után azonban ellensúlyozhatja a kalciumveszteséget. [7]
DIAGNÓZIS
A csontritkulás diagnózisa a csontsűrűség denzitometriai vizsgálattal, DXA (=Dual energy X-ray Absorptiometry), az ágyéki gerinc és a proximális combcsont területén történő meghatározásával történik. Ez egy alacsony terhelésű röntgenvizsgálat, amely a csont mért területének ásványianyag-tartalmát értékeli. Ez a vizsgálat mind a csontritkulást, mind a kevésbé súlyos csontkárosodást - csontritkulást - feltárhatja. A Cseh Köztársaságban a DXA-t a menopauza utáni nők, az 50 év feletti nők, illetve a magas kockázatú betegek (például a kortikoszteroidokat tartósan használók, az alacsony testsúlyúak vagy a 60 évnél idősebbek) esetében az egészségbiztosítás fedezi. Ha a vizsgálat indikációját nem az orvos adja meg, akkor lehetőség van önköltséges fizetésre.
FARMAKOTERÁPIA
Korábban a csontritkulást csak kalciummal és D-vitaminnal kezelték. Ma már más gyógyszereket is alkalmaznak a kezeléshez, többek között hormonpótló terápiát (HRT) vagy szelektív ösztrogénreceptor-modulátorokat (SERM). Egy másik csoportot az úgynevezett biszfoszfonátok alkotnak, amelyek elnyomják a csontfelszívódást. A biszfoszfonátok az egyik leggyakrabban felírt gyógyszer a csontritkulásban szenvedő idősek többsége számára.
Források:
[1] Li YZ, Zhuang HF, Cai SQ, Lin CK, Wang PW, Yan LS, Lin JK, Yu HM. Az alacsony fogóerő a csontritkulás erős kockázati tényezője posztmenopauzában lévő nőknél. Orthop Surg. 2018 Feb;10(1):17-22. doi: 10.1111/os.12360. Epub 2018 Feb 12. PMID: 29430846; PMCID: PMC6594500.
[2] Javaid MK, Crozier SR, Harvey NC, Gale CR, Dennison EM, Boucher BJ, Arden NK,
Godfrey KM, Cooper C; Princess Anne Hospital Study Group. Az anyai D-vitamin státusz a terhesség alatt és a gyermekkori csonttömeg 9 éves korban: longitudinális vizsgálat. Lancet. 2006 Jan 7;367(9504):36-43. doi: 10.1016/S0140-6736(06)67922-1. Erratum in: Lancet. 2006 May 6;367(9521):1486. PMID: 16399151.
[3] Congdon P, Horsman A, Kirby PA, Dibble J, Bashir T. Ázsiai és fehér anyák által született csecsemők alkarjának ásványianyag-tartalma. Br Med J (Clin Res Ed). 1983 Apr 16;286(6373):1233-5. doi: 10.1136/bmj.286.6373.1233. PMID: 6404403; PMCID: PMC1547285.
[4] Knapen MH, Drummen NE, Smit E, Vermeer C, Theuwissen E. Three-year low-dose menaquinone-7 supplementation helps decrease bone loss in healthy postmenopausal women. Osteoporos Int. 2013 Sep;24(9):2499-507. doi: 10.1007/s00198-013-2325-6. Epub 2013 Mar 23. PMID: 23525894.
[5] Kanis JA, Johansson H, Johnell O, Oden A, De Laet C, Eisman JA, Pols H, Tenenhouse A. Alcohol intake as a risk factor for fracture. Osteoporos Int. 2005 Jul;16(7):737-42. doi: 10.1007/s00198-004-1734-y. Epub 2004 Sep 29. PMID: 15455194.
[6] Hallström H, Wolk A, Glynn A, Michaëlsson K. Kávé-, tea- és koffeinfogyasztás a csontritkulás kockázatával összefüggésben svéd nők egy kohorszában. Osteoporos Int. 2006;17(7):1055-64. doi: 10.1007/s00198-006-0109-y. Epub 2006 May 4. PMID: 16758142.
[7] Barrett-Connor E, Chang JC, Edelstein SL (1994) Coffee-associated osteoporosis offset by daily milk consumption. A Rancho Bernardo tanulmány. JAMA 271:280-283
Ponsonby AL, Lucas RM, Lewis S, Halliday J. D-vitamin státusz a terhesség alatt és az utódok egészségének szempontjai. Nutrients. 2010 Mar;2(3):389-407. doi: 10.3390/nu2030389. Epub 2010 Mar 23. PMID: 22254029; PMCID: PMC3257641.
https://www.osteoporosis.foundation/facts-statistics
https://www.kardiologickarevue.cz/casopisy/kardiologicka-revue/2014-5/diagnostika-a-lecba-osteoporozy-50151