A vas az egyik alapvető nyomelem a szervezetben. Szükséglete viszonylag alacsony, de mégis nélkülözhetetlen egészségünk megőrzéséhez. A vas számos fontos funkciót lát el a szervezetben, például része a vörös vérfestéknek, a hemoglobinnak, és részt vesz az oxigénszállításban. A vashiány fáradékonyságot, de súlyosabb egészségügyi szövődményeket is eredményezhet. Az emberi szervezet nem képes saját maga szintetizálni a vasat, ezért a táplálékkal történő vasbevitelre vagyunk utalva. Fontos azonban megjegyezni, hogy nemcsak a vashiány, hanem a túlzott vasbevitel is okozhat egészségügyi problémákat.
Milyen szerepet játszik a vas a szervezetben, és hol található meg a szervezetben?
A vas létfontosságú az egészségünk szempontjából! Fenntartja az immunrendszer normális működését, mivel szükséges az immunsejtek szaporodásához és éréséhez. Fontos továbbá a vörösvérsejtek és a hemoglobin normális termelődéséhez, amely a tüdőből az oxigént a test minden részébe szállítja. A pajzsmirigy megfelelő működéséhez is szükségünk van rá - a pajzsmirigyhormonok szintéziséhez és anyagcseréjéhez egyaránt szükséges. [1] Végül, de nem utolsósorban a vas kofaktorként vesz részt az emberi szervezetben számos enzimatikus reakcióban.
Az alábbiakban egyszerűsített áttekintést adunk a vas eloszlásáról az emberi szervezetben.
- A vas körülbelül 60-70%-a a keringő vörösvértestekben található a vérfesték hemoglobin részeként.
- A vas körülbelül 20-30%-a a májban tárolódik ferritin és hemosiderin formájában. Ezekből a raktárakból a vas szükség esetén a véráramba kerülhet. A ferritin tehát a szervezet vasállapotának mutatója.
- A szervezet vasának 5-10%-a a mioglobinban található, abban a fehérjében, amely az izmok oxigénellátását biztosítja.
- A vas körülbelül 1-5%-a különböző enzimek és kofaktorok részeként található meg.
- A vasnak csak kevesebb mint 1%-a található a transzferrinben, a vasat a véráramban szállító fehérjében.
A vérszegénység és a vashiány megnyilvánulásai
A vashiány világszerte az egyik leggyakoribb táplálkozási hiányosság, és a vérszegénység leggyakoribb oka. Becslések szerint világszerte mintegy 2 milliárd ember, a világ népességének egynegyede szenved vashiányos vérszegénységben. [2]
A vashiányos vérszegénységet kis vörösvértestek jellemzik. Lehet, hogy sok vörösvértest van, de ezek kicsik, nem rendelkeznek elegendő hemoglobinnal, így a vér kevesebb oxigént szállít. Ez olyan tipikus tünetekhez vezet, mint a fáradtság, sápadtság, légszomj vagy hideg végtagok. A vashiány egyéb tünetei közé tartoznak a törékeny körmök, a hajhullás, a koncentráció csökkenése, az álmatlanság vagy az immunrendszer zavarai.
A vashiányos vérszegénység okát azonosítani kell. Ennek oka lehet az alacsony étrendi vasbevitel, vérveszteség (pl. erős menstruációs vérzés vagy gyomor-bélrendszeri vérzés), de például bélbetegség is, amikor a beteg nem képes felszívni a kapott vasat.
A vérszegénységnek azonban több oka is lehet, és nem mindig a vashiány az oka. A B12-vitamin vagy a folsav hiánya is okozhat vérszegénységet. A vérszegénységnek ezt a típusát kevesebb nagyvérsejt jellemzi, és megaloblasztos vérszegénységnek nevezik.
A vashiány és a vérszegénység kockázatának kitett személyek közé tartoznak a menstruáló nők, a terhes nők, a kisgyermekek, a vegetáriánusok, a gyakori véradók, a gyulladásos bélbetegségben szenvedők vagy azok, akiknek gyomorreszekciójuk volt.
A vaspótlás és annak kockázatai
Bár a tünetek alapján sokan tűnhetnek vashiányosnak, az elhamarkodott pótlás veszélyes lehet. A vaspótlás csak akkor helyénvaló, ha a vashiány bizonyítottan fennáll. Ennek oka, hogy szervezetünk nem rendelkezik semmilyen mechanizmussal a felesleges vas kiürítésére.
A szervezet kiegyensúlyozott vasszintjét elsősorban a vékonybélben történő vasfelszívódás szabályozása szabályozza, amelyet számos mechanizmus befolyásol, és amelyben a hepcidin nevű hormon döntő szerepet játszik. Ennek a kulcsfontosságú hormonnak a termelését és működését azonban bizonyos genetikai mutációk is befolyásolják, amelyek végső soron túlzott vasfelszívódáshoz vezethetnek a szervezetben (hemokromatózis). Emiatt nem kézenfekvő dolog minden multivitaminhoz vasat adni a táplálkozási profil és az egyéni genetikai polimorfizmusok ismerete nélkül. Az ilyen multivitamin egyes emberek számára veszélyes lehet a hozzáadott vas miatt.
A szervezetben lévő felesleges vas megterheli a szervezetet - növeli az oxidatív stresszt, károsíthatja a DNS-molekulákat, korai öregedéshez és más betegségek kialakulásához vezethet. [3]
Toxikus vastöbblet akkor fordulhat elő, ha a vaskiegészítőket túladagolják. A mérgezés tünetei közé tartozik a hasi fájdalom, hányinger, hányás vagy hasmenés. A kisgyermekek különösen ki vannak téve az akut vasmérgezés veszélyének, mivel összekeverhetik a vastablettákat az édességgel.
Ezért nem tanácsos vastartalmú multivitamint használni anélkül, hogy tudnánk, hogy vashiányban szenvedünk-e, vagy sem.
A hosszú távú használatra szánt Daily F20 Complex multivitaminunk tudatosan nem tartalmaz vasat. Ha azonban speciális multivitaminról van szó, például terhes és szoptató nőknek vagy sportolóknak, akiknek fokozott vasbeviteli igényeik lehetnek, fontos lehet a vas jelenléte a készítményben.
A vas természetes úton, táplálékból történő pótlása
A vas két formában található meg az élelmiszerekben, a heme vas és a nem heme vas formájában.
A heme vas az állati eredetű termékekben található, a leggazdagabb források közé tartoznak a szervhúsok és a vörös húsok. Ez a fajta vas könnyebben felszívódik.
A vas nem-heme formája bőségesen megtalálható a növényi forrásokban, de állati termékekben is megtalálható. Ez a forma kevésbé felszívódó és kevésbé hasznosítható.
Úgy tűnik tehát, hogy a heme vasban szegény étrenden élő emberek (vegetáriánusok vagy vegánok) nagyobb veszélynek vannak kitéve a vashiány és a vérszegénység szempontjából. [4]
Mi befolyásolja a vas felszívódását?
A vas felszívódását számos tényező befolyásolja. A vasfelszívódást a szervezet igénye szabályozza. Nagyobb vasigény esetén (például terhesség alatt) a vasfelszívódás nagyobb. Ezzel szemben a felszívódása az életkor előrehaladtával csökken.
Ami a nem heme vasat illeti, a megfelelő felszívódáshoz savas gyomorkörnyezetre van szükség, elegendő sósavval. Ezért a gyomorsavasságot csökkentő gyógyszereket (savlekötők vagy protonpumpa-gátlók) szedők nehezebben szívják fel a vasat az étrendből.
A növényi vas felszívódásában a táplálkozási tényezők is nagy szerepet játszanak. A gabonafélékben és hüvelyesekben bőségesen előforduló fitátok oldhatatlan komplexeket képeznek a vassal, és megnehezítik annak felszívódását. A hüvelyesek és gabonafélék megfelelő előkészítésével (pl. csíráztatás) azonban csökkenthető ezeknek az antinutrienseknek a mennyisége. A nem heme vas felszívódását csökkentik az oxalátok, a nagy mennyiségű élelmi rostok vagy például a koffein vagy a tea is. A kalcium ekkor antagonistaként viselkedik, vagyis versenyez a vassal a kötőhelyekért.
A növényi vas felszívódását viszont a C-vitamin elősegíti, ezért célszerű a húst zöldségekkel fogyasztani, a hüvelyes ételeket citrommal locsolni, vagy éppen levélzöldségeket adni hozzá. Emellett a hem és nem hem vas kombinációja is növeli a felszívódást.
Az esetleges vashiány elkerülése érdekében nem ajánlott a tejtermékeket vasban gazdag ételekkel együtt fogyasztani.
A vaskiegészítőket éhgyomorra kell bevenni, és kerülni kell a kávé, tea vagy tej fogyasztását a vaskiegészítőkkel együtt.
A vaspótlás kockázata fertőző betegség során
Végül fontos megemlíteni, hogy a vaspótlás nem megfelelő akut gyulladás vagy fertőző betegség alatt. Számos baktérium növekedése és szaporodása függ a vasbeviteltől, és bizonyított kapcsolat van a vas elérhetősége és a kórokozók betegséget okozó képessége között. Így a vashiánnyal járó állapotok növelhetik a fertőzés kockázatát. [5] [6]
Források:
[1] Chatterjee, S., Chakrabarti, P., & Sinhamahapatra, P. (2021). A vasanyagcsere és a pajzsmirigyhormonprofil kapcsolata hypothyreosisban. International Journal of Research in Medical Sciences, 9(3), 790-793. https://doi.org/10.18203/2320-6012.ijrms20210879. https://doi.org/10.18203/2320-6012.ijrms20210879
[2] Peyrin-Biroulet L, Williet N, Cacoub P. Irányelvek a vashiány diagnózisára és kezelésére az indikációk között: szisztematikus áttekintés. Am J Clin Nutr. 2015 Dec;102(6):1585-94. doi: 10.3945/ajcn.114.103366. Epub 2015 Nov 11. PMID: 26561626.
[3] Yuen HW, Becker W. Iron Toxicity. [Updated 2023 Jun 26]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2023 jan-. Elérhető: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK459224/.
[4] Pawlak R, Berger J, Hines I. Iron Status of Vegetarian Adults: A Review of Literature. Am J Lifestyle Med. 2016 Dec 16;12(6):486-498. doi: 10.1177/1559827616682933. PMID: 30783404; PMCID: PMC6367879.
[5] Sanda I. Patruta, Walter H. Hörl, Iron and infection, Kidney International, Volume 55, Supplement 69, 1999, Pages S125-S130, ISSN 0085-2538, https://doi.org/10.1046/j.1523-1755.1999.055Suppl.69125.x.
[6] Pieracci FM, Barie PS. Vas és a fertőzés kockázata. Surg Infect (Larchmt). 2005;6 Suppl 1:S41-6. doi: 10.1089/sur.2005.6.s1-41. PMID: 19284357.
https://www.clevelandclinicmeded.com/medicalpubs/ccjm/iron-therapy-for-anemia-harmful-settting-infection-3-2011/