Az allergia Európa egyik legelterjedtebb krónikus betegségévé vált, amelynek prelevanciája minden korcsoportban folyamatosan növekszik. Míg az előző évtizedben az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia (EAACI) arra figyelmeztetett, hogy 2025-re minden második európai szenvedni fog az allergia valamilyen formájától [1], a jelenlegi adatok megerősítik, hogy számos európai régióban valóban elértük ezt a küszöbértéket. A helyzet súlyosságát tovább hangsúlyozza a 2025-ös EAACI Kongresszus sajtóközleménye, amely szerint Európában már minden harmadik gyermek allergiás megbetegedéssel küzd [2].
Ez a drasztikus emelkedés – egy a 20. század elején még viszonylag ritka állapothoz képest – egyszerre jelenti az egyéni életminőség jelentős romlását és az országos egészségügyi rendszerekre nehezedő hatalmas terhet.
Mit fogsz megtudni ebből a cikkből?
- Új nézőpont arról, miért növekszik az allergiás megbetegedések száma
- Városi szmog: Miért veszélyesebb a pollen a városokban?
- A mikrobiom szerepe és a bél–orr tengely
- Probiotikumos beavatkozás
- Hogyan készüljünk fel hatékonyabban a pollenszezonra?
- A cikk legfőbb tudnivalói
Új nézőpont arról, miért növekszik az allergiás megbetegedések száma
Az allergia prevalenciájának növekedése nem magyarázható kizárólag genetikai tényezőkkel; sokkal inkább a modern hatások kombinációját tükrözi, amelyben a környezeti változások kulcsszerepet játszanak. A 2024-es és 2025-ös tanulmányok mélyebb betekintést nyújtanak abba, hogyan fokozza az éghajlatváltozás és az urbanizáció a pollenallergének agresszivitását.
A globális felmelegedés miatt a pollenszezon korábban kezdődik – az alföldi területeken már január közepén (mogyoró és éger) –, és tovább tart. A szervezet számára ez jelentősen kevesebb időt hagy a tél utáni regenerálódásra, miközben a nyálkahártyák több héten keresztül vannak kitéve az irritáló anyagoknak.
A levegő magasabb szén-dioxid-koncentrációja szintén serkenti a növények gyorsabb növekedését és az intenzívebb pollentermelést. [3] Az olyan invazív fajok esetében, mint a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), kimutatták, hogy a magasabb hőmérsékleten és CO2-szint mellett termesztett növények magasabb koncentrációban termelnek fő allergéneket. Hasonló tendenciát figyeltek meg a nyírfa esetében is. [4] [5]
Városi szmog: Miért veszélyesebb a pollen a városokban?
Meglepő lehet, de a pollenek egészen máshogy viselkednek a tiszta, természetes környezetben, mint a városközpontokban. A városi levegőben található káros anyagok (különösen az ózon és a kipufogógázok) közvetlen kölcsönhatásba lépnek a pollennel, és „agresszív aeroszollá” alakítják azt.
Normál körülmények között a pollenszemcsék viszonylag nagyok és általában elakadnak a felső légutakban (az orrban). Amikor azonban a pollen szmoggal és páratartalommal találkozik, a pollenszemcse szerkezete felbomlik és több ezer mikroszkopikus, allergénekkel telített részecskét bocsát a levegőbe. Ezek az apró részecskék mélyebbre tudnak hatolni a hörgőkbe és a tüdőbe, ahol sokkal erősebb irritációt okoznak. [6]
A mikrobiom szerepe és a bél–orr tengely
Az elmúlt két év (2024–2025) egyik legjelentősebb tudományos áttörése a bélmikrobiom szerepének megerősítése az allergiás válaszok szisztémás modulációjában. Ez szorosan összefügg a bélmikrobióta állapotával az ún. bél–orr tengelyen keresztül.
Ennek a kapcsolatnak a megértéséhez a bélbaktériumok anyagcsere-tevékenysége a kulcs. A krónikus allergiában szenvedő betegeknél gyakran megfigyelhető a diszbiózis, amelyet a butiráttermelő baktériumok (például a Faecalibacterium nemzetség) kritikus hiánya jellemez.
A butirát, egy rövid szénláncú zsírsav (SCFA), kulcsszerepet játszik jelzőmolekulaként a szabályozó T-sejtek (Treg) differenciálódásában. Ezek a sejtek az immunrendszer „fékeiként” működnek, mivel elnyomják a túlzott immunválaszokat. [7]
Probiotikumos beavatkozás
Egy 2025-ös klinikai vizsgálat megerősíti, hogy a specifikus probiotikus törzsekkel végzett célzott pótlás képes helyreállítani ezt a felborult egyensúlyt. Egy 26 randomizált, kontrollált vizsgálatot [8] magában foglaló, több mint 3000 betegre kiterjedő átfogó meta-analízis megerősítette, hogy a konkrét probiotikus törzsekkel történő kiegészítés segít az egyensúly visszaállításában. A probiotikumot szedő betegeknél a következő hatásokat figyelték meg:
-
Az orr-tünetek (dugulás, viszketés) jelentős csökkenése.
-
Az életminőség általános javulása a szezon során.
Klinikai szempontból a legjelentősebb eredményeket különösen a Lactobacillus (például L. paracasei) és a Bifidobacterium (például B. longum) nemzetségekbe tartozó törzseknél tapasztalták, amelyek bizonyítottan csökkentették a felső légutak nyálkahártyájának gyulladásos válaszait.
Hogyan készüljünk fel hatékonyabban a pollenszezonra?
-
A bélrendszer egészségének és a nyálkahártya-barrier támogatása
Az allergia ott kezdődik, ahol a védőgátjaink (barrierjeink) épsége véget ér. A tanulmányok azt sugallják, hogy a probiotikumok képesek modulálni az immunválaszt és enyhíteni az allergiás nátha tüneteit azáltal, hogy lecsendesítik a bélben lévő túlműködő immunrendszert.
A specifikus törzseket – mint például az L. paracasei-t vagy a B. longum-ot – tartalmazó probiotikumok pótlásának legalább 4-8 hétig kell tartania ahhoz, hogy hatékony jelzéseket küldhessenek a szabályozó T-sejtek felé.
-
Az allergiaszezon hatékony kezeléséhez a korai immunmoduláció is kulcsfontosságú
A D-vitamin az immunrendszer egyik kulcsfontosságú szabályozója. Az optimális vérszint elengedhetetlen a szabályozó T-sejtek (Treg) megfelelő működéséhez, amelyek – ahogy már említettük – az allergiás válaszok „fékeiként” szolgálnak.
Omega-3 zsírsavak: Erős gyulladáscsökkentő hatással bírnak. Segítenek csökkenteni azon gyulladásos mediátorok túlzott termelődését, amelyek súlyosbítják a nyálkahártya-duzzanatot és a légszomjat.
A D-vitamint és az omega-3-at érdemes hosszú távon pótolni, hogy az immunrendszer egyensúlya már azelőtt helyreálljon, mielőtt a pollenszezon teljes gőzzel beindulna.
-
További jól bevált kiegészítők, amelyek segíthetnek az allergiás reakciók kezelésében:
Quercetin (Kvercetin): Ez az erős flavonoid természetes antihisztaminként működik. Stabilizálja a hízósejtek membránját, ezáltal már az allergiás reakció legelején megakadályozza a hisztamin felszabadulását.
C-vitamin és cink: Támogatják a nyálkahártya-barrier épségét, és felgyorsítják a véráramban lévő felesleges hisztamin lebontását. A C-vitamin emellett kofaktorként vesz részt azoknak az enzimeknek a szintézisében, amelyek segítenek csökkenteni a városi szennyező anyagok okozta oxidatív stresszt.
-
A bevált étrend-kiegészítés mellett az alábbi életmódbeli intézkedések alkalmazása is előnyös:
A szabadból való hazaérkezés után tanácsos vízzel arcot mosni. A kint viselt ruhákat ne a hálószobában tárold. A szellőztetést éjszaka vagy kora reggel végezd, illetve napközben eső után, amikor a legkisebb a levegő pollentartalma. A sóoldatos orröblítés (például orrmosó kancsóval) segít eltávolítani a lerakódott polleneket és csökkenteni a duzzanatot.
A cikk legfőbb tudnivalói
-
Az allergia a mikrobiom egyensúlyának felborulásával kezdődik: A bélrendszer egészsége a bél–orr tengelyen keresztüli immunmodulációval befolyásolható. Az egyik kulcsfontosságú tényező a elegendő butirát és a jótékony baktériumok jelenléte, amelyek stimulálják a szabályozó T-sejteket (Treg), amik „immunfékként” működnek.
-
A pollen agresszívabb a városokban: A szmog és a páratartalom szétrombolja a pollenszemcséket, aminek hatására azok felrepednek és agresszív aeroszolt bocsátanak ki; ez mélyebbre hatol a tüdőbe és erősebb gyulladásos választ vált ki a hörgőkben.
-
Kezd korán a pótlást: Az immunmoduláció nem egynapos megoldás. A D3-vitamint és az Omega-3-at hosszú távon kell pótolni a gyulladásos válaszok stabilizálása érdekében.
-
Használj célzott kiegészítőket: A kvercetin C-vitaminnal kombinálva segít stabilizálni a hízósejteket és támogatja a hatékonyabb hisztaminlebontást. A C-vitamin és a cink támogatja a nyálkahártya-barrier funkciót és a keringő hisztamin lebontását.
-
Célzott probiotikumok: Keress olyan törzseket, mint az L. paracasei vagy a B. longum. A terápiás hatás elérése érdekében a pótlást legalább 4–8 héttel a csúcsidőszak előtt el kell kezdeni.
-
Életmódbeli intézkedések: Ne hanyagold el az alapvető higiéniát – a sóoldatos orröblítés és a hazaérkezés utáni arcmosás jelentősen csökkenti azt az allergénterhelést, amivel a szervezetednek meg kell küzdenie.
Források:
[1] EAACI Advocacy Manifesto: Tackling the Allergy Crisis in Europe, https://eaaci.org/wp-content/uploads/2024/02/EAACI_Advocacy_Manifesto.pdf
[2] https://eaaci.org/policies/eaaci-congress-2025-press-release/
[3] Besancenot, Jean-Pierre & Mascarell, Laurent. (2026). Climate-driven changes in pollen dynamics: increased loads and earlier, longer exposure. Exploration of Asthma & Allergy. 4. 10.37349/eaa.2026.1009107.
[4] Augustin J, Gilge S, Appel H, Dauert U, Endler C, Heesen R, Höflich C, Kuttler W, Schlünzen KH, Straff W, Werchan B, Werchan M, Zuberbier T, Traidl-Hoffmann C. Climate Change, Air Quality, and Pollen Allergies—State of the Art and Recommendations for Research and Public Health. Allergy. 2026 Mar;81(3):663-683. doi: 10.1111/all.70159. Epub 2025 Dec 20. PMID: 41420513; PMCID: PMC12954572.
[5] The impact of climate change on selected pollen allergies and some allergic diseases, https://www.researchgate.net/publication/397955830_The_impact_of_climate_change_on_selected_pollen_allergies_and_some_allergic_diseases
[6] Sedghy F, Varasteh AR, Sankian M, Moghadam M. Interaction Between Air Pollutants and Pollen Grains: The Role on the Rising Trend in Allergy. Rep Biochem Mol Biol. 2018 Apr;6(2):219-224. PMID: 29766006; PMCID: PMC5941124.
[7] Yang W, Wu H, Li X, Wan Z, Kong W, Huang C. Gut-lung axis in allergic rhinitis: microbial dysbiosis and therapeutic strategies. Front Microbiol. 2025 Dec 12;16:1654997. doi: 10.3389/fmicb.2025.1654997. PMID: 41459210; PMCID: PMC12742311.
[8] Probiotics for the Treatment of Pediatric Allergic Rhinitis: A Systematic Review and Network Meta-Analysis. medRxiv 2025.
