2026 óta a policisztás petefészek-szindrómának (PCOS) új hivatalos neve van: PMOS. Az új név tükrözi, hogy ez nem csupán egy petefészek-rendellenesség, hanem egy komplex hormonális és anyagcsere-betegség. A reproduktív korú nők körülbelül 8–13%-át érinti, és sokuknál felismeretlen marad. Ebben a cikkben megtudhatja, mit jelent a PMOS (PCOS), milyen tünetei és okai vannak, valamint hogy a jelenlegi kutatások szerint mi segít igazán, az étrend-változtatásoktól kezdve az étrend-kiegészítőkön át a természetes módszerekig.
Mit fogsz megtudni ebből a cikkből?
- PMOS (PCOS): miért ez az új név?
- Mi az a PMOS (PCOS)?
- Mi okozza a PMOS-t (PCOS-t)?
- Melyek a PMOS (PCOS) tünetei?
- Hogyan hat a PMOS a hosszú távú egészségre?
- Hogyan lehet természetes módon kezelni a PMOS-t (PCOS-t)?
- A PMOS (PCOS) keretében vizsgált étrend-kiegészítők
- Mikor kell orvoshoz fordulni?
- Főbb tanulságok
PMOS (PCOS): miért ez az új név?
A petefészek-rendellenesség, amelyet évtizedekig policisztás petefészek-szindrómaként (PCOS) ismertek, 2026 májusától új hivatalos nevet kapott: poliendokrin metabolikus petefészek-szindróma (PMOS). A változás egy nemzetközi szakértői konszenzus eredményeként jött létre, és célja, hogy jobban tükrözze a betegség összetett természetét. A betegség ugyanis nem csupán a petefészkeket érinti, hanem hormonális és anyagcsere-változásokkal is jár. [1]
Bár a PCOS elnevezést továbbra is használják a szaknyelvben és a mindennapi beszédben, az új elnevezés, a PMOS fokozatosan terjed. Éppen ezért ebben a cikkben mindkét elnevezést használjuk. Nemzetközi becslések szerint a PMOS a reproduktív korú nők körülbelül 8%-át érinti, és az esetek nagy része felismeretlen marad. [3]
Mi az a PMOS (PCOS)?
A PMOS egy hormonális és anyagcsere-rendellenesség, amelynek során a petefészkek túl sok férfi nemi hormont, androgént termelnek [2]. Ez megzavarja az ovulációt, és szabálytalan vagy kimaradó menstruációs ciklushoz vezet. A PMOS ezért a nőknél az anovulációs meddőség leggyakoribb oka [3].
Hogyan diagnosztizálják a PMOS-t (PCOS-t)?
A nemzetközi irányelvek szerint a diagnózis akkor állapítható meg, ha egy nő a következő három kritérium közül legalább kettőnek megfelel [3]:
- szabálytalan vagy hiányzó ovuláció,
- az androgének emelkedésének klinikai vagy laboratóriumi jelei (pl. akne, túlzott szőrnövekedés, emelkedett vértesztoszteronszint),
- ultrahangvizsgálat során a petefészkeken több éretlen tüsző látható.
A vizsgálat általában magában foglalja a hormonok szintjének (LH, FSH, tesztoszteron, AMH) vérvizsgálatát, más okok (pajzsmirigy-rendellenességek, emelkedett prolaktinszint) kizárását, valamint a petefészkek ultrahangvizsgálatát. [9].
A PMOS típusai
A szakértők négy PMOS-fenotípust különböztetnek meg attól függően, hogy a nő melyik három kritériumnak felel meg [9]:
- A fenotípus: emelkedett androgénszint, anovuláció és jellegzetes ultrahangos lelet. A legsúlyosabb forma, a legmagasabb metabolikus kockázattal.
- B-fenotípus: emelkedett androgénszint és anovuláció, tipikus ultrahangos lelet nélkül.
- C-fenotípus: emelkedett androgénszint és jellegzetes ultrahangos lelet, rendszeres ovulációval.
- D-fenotípus: anovuláció és jellegzetes ultrahangos lelet, emelkedett androgénszint nélkül. Általában a legenyhébb anyagcsere-profil.
Mi okozza a PMOS-t (PCOS-t)?
- Inzulinrezisztencia. A PMOS-ban szenvedő nők körülbelül 50–70%-ánál a BMI-értékükkel magyarázható mértéket meghaladó inzulinrezisztencia figyelhető meg [4]. A magas inzulinszint a petefészkeket androgének túltermelésére ösztönzi.
- Genetikai hajlam. A PMOS gyakran családi öröklődésű. A PMOS-ban szenvedő nők anyáira és nővéreire vonatkozó tanulmány szerint anyáik körülbelül egynegyede, nővéreik pedig egyharmada szenved a szindrómában [11], az iker tanulmányok pedig a szindróma öröklődési arányát akár 70%-ra becsülik [12].
- Hormonális egyensúlyhiány. Az FSH-hoz viszonyítva emelkedett luteinizáló hormon (LH) szint befolyásolja a petesejt érését és a ciklus szabályosságát.
- Környezet és életmód. A túlsúly, a krónikus stressz és a mozgáshiány tovább ronthatja az inzulinrezisztenciát és a PMOS tüneteit.
Melyek a PMOS (PCOS) tünetei?
- szabálytalan vagy elmaradó menstruáció,
- akne és zsírosabb bőr,
- túlzott szőrnövekedés az arcon, a mellkason vagy a hason (hirsutizmus),
- a fejbőrön jelentkező hajhullás,
- súlygyarapodás vagy nehézség a fogyásban,
- sötétebb bőr a hónaljban vagy a nyakon,
- terhességi nehézségek.
Nem minden PMOS-ban szenvedő nőnél jelentkeznek az összes tünetek. Előfordul, hogy a szindróma csak szabálytalan menstruációs ciklus formájában nyilvánul meg, máskor pedig anyagcsere- és bőrproblémák kombinációjaként.
A PMOS pszichológiai tünetei
A PMOS nem csupán a „fizikai” testet érinti. Nemzetközi adatok szerint az ezzel a diagnózissal élő nőknél nagyobb a szorongás, a depresszió és a torz testkép kialakulásának kockázata, részben olyan látható tünetek miatt, mint az akne vagy a túlzott szőrnövekedés [3]. A rendszeres mentális egészségügyi szűrés ezért az ajánlott ellátás része, és érdemes nyíltan beszélni orvosával ezekről a nehézségekről.
Hogyan hat a PMOS a hosszú távú egészségre?
A PMOS nem csupán termékenységi probléma. Összefüggésbe hozható a prediabétesz és a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a szorongás és a depresszió fokozott kockázatával [3], valamint a metabolikus szindróma kockázati tényezője is [5]. Ez egy további ok arra, hogy az új elnevezés a szindróma metabolikus oldalára helyezze a hangsúlyt, és ne csupán a petefészek működésére.
Hogyan lehet természetes módon kezelni a PMOS-t (PCOS-t)?
A hagyományos orvosi ellátás mellett fontos odafigyelni a szindrómát leginkább befolyásoló három tényezőre: az inzulinrezisztenciára, a krónikus gyulladásra és a hormonális egyensúlyhiányra. Ezek nem helyettesítik az orvos által javasolt kezelést, hanem olyan kiegészítő szokások, amelyek enyhíthetik a tüneteket.
Étrend: a PMOS természetes kezelésének alapja egy alacsony glikémiás indexű étrend, amely elegendő fehérjét, rostot és egészséges zsírt tartalmaz, így stabilizálja a vércukorszintet és támogatja az inzulinérzékenységet [3]. Jó választásnak számítanak a teljes kiőrlésű gabonák, a hüvelyesek, a zöldségek, az alacsony cukortartalmú gyümölcsök, az omega-3 zsírsavakban gazdag halak és a diófélék. Ugyanakkor célszerű korlátozni az ultra-feldolgozott élelmiszerek, a cukros italok és a telített zsírok magas fogyasztását, mivel ezek tovább rontják az inzulinrezisztenciát és a gyulladásos folyamatokat.
Inzulinrezisztencia: az alacsony glikémiás indexű étrend és a rendszeres testmozgás kulcsfontosságú szerepet játszik. A tápanyagok közül ebben az összefüggésben a krómot emelik ki, mivel hozzájárul a normális vércukorszint fenntartásához [6], és a mio-inozitolt is vizsgálják [5].
Krónikus gyulladás: A PMOS gyakran társul enyhe krónikus gyulladással, ami a gyulladásos markerek (pl. CRP) hosszú távú emelkedett szintjét jelenti, ami tovább rontja az inzulinrezisztenciát [10]. A gyulladáscsökkentő hatás elsősorban a zöldségekben, gyümölcsökben, rostokban és omega-3 zsírsavakban gazdag étrendből származik. A rendszeres testmozgással és a megfelelő alvással együtt ez segít csökkenteni a gyulladásos markerek szintjét. Az omega-3 gyulladáscsökkentő hatásáról bővebben olvashat a „Fedezze fel Omega-3 Cod Liver Oil című cikkünkben.
Hormonális egyensúlyhiány: a természetes kezelési módszerek elsősorban az életmódbeli változtatásokra (alvás, stresszkezelés, rendszeres testmozgás) és célzott étrend-kiegészítőkre támaszkodnak. A gyógynövényi termékek (pl. szentgyümölcs, vitex) esetében a tudományos bizonyítékok még mindig korlátozottak és ellentmondásosak, ezért használatukat mindig először beszélje meg orvosával, különösen más gyógyszerekkel való együttes alkalmazás esetén.
PMOS és fogyás: hogyan lehet fogyni policisztás petefészek-szindróma esetén
A túlsúly súlyosbítja a PMOS tüneteit, mivel a zsírszövet tovább fokozza az inzulinrezisztenciát. A PMOS-ban szenvedő nők számára a fogyás nehezebb, mint azoknak, akik nem szenvednek ebben a szindrómában, mivel a zavart anyagcsere lassítja a zsírégetést. A nemzetközi irányelvek azonban kimondják, hogy már egy szerény, 5–10%-os fogyás is helyreállíthatja az ovulációt és javíthatja a hormonális profilt [3].
Mi segít a fogyásban a PMOS esetében:
- alacsony glikémiás indexű étrend, elegendő fehérje- és rosttartalommal, amely lassítja a vércukorszint emelkedését,
- Heti 2–3 alkalommal végezzen erősítő edzést, amely a fogyástól függetlenül javítja az inzulinérzékenységet,
- rendszeres, elegendő alvás, mivel az alváshiány súlyosbítja az inzulinrezisztenciát,
- a stressz kezelése, mivel a hosszú távon emelkedett kortizolszint elősegíti a zsírlerakódást a has környékén.
Ha többet szeretne megtudni a stresszhormon működéséről, olvassa el a következő cikkeinket: „A kortizol: szerepe a szervezetben”, „A mellékvese kimerültsége” és „A krónikus stressz és hatása a fogyásra, az alvásra és az immunrendszerre”.
A PMOS (PCOS) keretében vizsgált étrend-kiegészítők
Mio-inozitol: Az inozitol a B-vitaminokhoz hasonló anyag, amely természetesen előfordul a szervezetben. A leginkább kutatott formája a mio-inozitol, amelyet gyakran d-chiro-inozitollal kombinálnak. A BJOG [5] folyóiratban megjelent metaanalízis a rendszeres használat 3–6 hónapos hatását vizsgálta. Megállapította, hogy az inozitol a placebóhoz képest jelentősen javítja az ovulációs arányt és növeli a menstruációs ciklusok gyakoriságát. Azonban célszerű konzultálni a nőgyógyászával, mielőtt inozitolt szedne a PMOS kezelésére, különösen akkor, ha más gyógyszereket vagy étrend-kiegészítőket is szed. Ha terhességet tervez, ajánlott a folsavval való kombinált szedése. Olvassa el cikkünket is: Babát tervez? Miért jelentik a terhesség előtti vitaminok az első lépést az egészséges terhesség felé?
Króm: Hozzájárul a makroelemek normális anyagcseréjéhez és a normális vércukorszint fenntartásához [6].
D-vitamin: A D-vitamin-hiány gyakori a PMOS-ban szenvedő nők körében, és a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer normális működéséhez [7]. A PMOS-ra gyakorolt közvetlen hatását még nem bizonyították egyértelműen, és ez a terület jelenleg is kutatás tárgyát képezi. Olvassa el a „Minden, amit a D-vitaminról tudni kell” című útmutatónkat vagy a „D-vitamin: megfelelő adagolás, előnyök és a szintet befolyásoló tényezők” című cikkünket is.
Cink: Ez az ásványi anyag hozzájárul a normális termékenységhez és szaporodáshoz [8]. A cinkről bővebben olvashat a „A cink és sokrétű funkciói” című cikkünkben.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Javasoljuk, hogy forduljon orvoshoz, ha:
- ha a menstruációja több mint három hónapja elmaradt (terhesség kivételével),
- ha a ciklusod rendszeresen rövidebb 21 napnál vagy hosszabb 35 napnál,
- ha az aknéd vagy a hajnövekedésed hirtelen rosszabbodik,
- ha már több mint egy éve (vagy 35 év felett 6 hónapja) sikertelenül próbál teherbe esni,
- ha PMOS-t gyanít, és szeretne megbeszélni a kezelési lehetőségeket.
Az orvos kombinált hormonális fogamzásgátlót írhat fel a ciklus szabályozására és a megnövekedett androgénszint tüneteinek (akne, szőrnövekedés) enyhítésére, vagy metformint az inzulinérzékenység javítására. Kifejezettebb hirsutizmus vagy akne esetén néha antiandrogén gyógyszereket is felírnak, míg a teherbe esni kívánó nőknek ovulációt elősegítő gyógyszereket [3]. Mindig azt javasoljuk, hogy fordítsanak figyelmet az étrendre és az életmódra is.
Főbb tanulságok
Az új elnevezés jobban tükrözi a betegség jellegét: 2026 májusától a szindrómát hivatalosan PMOS-nak, azaz poliendokrin metabolikus petefészek-szindrómának nevezik.
A PMOS gyakoribb, mint gondolná: a fogamzóképes korú nők körülbelül 8–13%-át érinti, és sok esetben nem állapítják meg a diagnózist.
Az inzulinrezisztencia jelentős szerepet játszik: a PMOS-ban szenvedő nők körülbelül 50–70%-ánál fordul elő, és összefüggésbe hozható a szabálytalan ciklussal és a szindróma egyéb tüneteivel.
Az életmód befolyásolhatja a PMOS lefolyását: a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás és – az egyéni helyzettől függően – a célzott étrend-kiegészítés elősegítheti az inzulinérzékenységet és a ciklus szabályosságát.
Már egy viszonylag kis súlyváltozás is segíthet: túlsúlyos nők esetében a testsúly körülbelül 5–10%-ának leadása javíthatja az anyagcsere-mutatókat, és egyes nőknél elősegítheti az ovuláció helyreállását.
Források:
[1] Endokrinológiai Társaság – A polyendokrin metabolikus petefészek-szindróma (PMOS) a PCOS új elnevezése, 2026. május 12. https://www.endocrinology.org/news/item/23445/polyendocrine-metabolic-ovarian-syndrome-(pmos)-is-the-new-name-for-pcos
[2] Merck Manual – Polyendokrin metabolikus petefészek-szindróma (PMOS). https://www.merckmanuals.com/professional/gynecology-and-obstetrics/abnormal-uterine-bleeding/polyendocrine-metabolic-ovarian-syndrome-pmos
[3] Teede H. és munkatársai. Ajánlások a policisztás petefészek-szindróma értékelésére és kezelésére vonatkozó 2023-as nemzetközi, bizonyítékon alapuló irányelvből. Human Reproduction, 2023;38(9):1655–1679. https://academic.oup.com/humrep/article/38/9/1655/7241786
[4] Tabassum R. és munkatársai. Az inzulinrezisztencia előfordulása és klinikai profilja a policisztás petefészek-szindrómában szenvedő fiatal nők körében. Pakistan Journal of Medical Sciences. https://pjms.com.pk/index.php/pjms/article/download/3180/1360
[5] Pundir J. és munkatársai. Az inozitol alkalmazása anovuláció kezelésére policisztás petefészek-szindrómában szenvedő nőknél: randomizált vizsgálatok metaanalízise. BJOG, 2018;125(3):299–308. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28544572/
[6] Az EFSA tudományos véleménye – a króm és a makroelemek anyagcseréje. EFSA Journal 2010;8(10):1732. https://efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/1732
[7] Az EFSA tudományos véleménye – a D-vitamin és az immunrendszer normális működése. EFSA Journal 2010;8(2):1468. https://efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/1468
[8] Az EFSA tudományos véleménye – cink és termékenység/szaporodás. EFSA Journal 2009;7(9):1229. https://efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/1229
[9] Fahs D. és munkatársai. Policisztás petefészek-szindróma: patofiziológia és vitatott kérdések a diagnózisban. Diagnostics, 2023;13(9):1559. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC10177792
[10] Áttekintés: Krónikus, alacsony fokú gyulladás a PCOS patogenezisében. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8038770/
[11] Kahsar-Miller MD. és munkatársai. A policisztás petefészek-szindróma (PCOS) előfordulása a PCOS-ban szenvedő betegek elsőfokú rokonainál. Fertility and Sterility, 2001;75(1):53–58. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0015028200016629
[12] Vink JM. és munkatársai. A policisztás petefészek-szindróma öröklődési hajlamának vizsgálata egy holland ikercsalád-tanulmányban. Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism, 2006;91(6):2100–2104. https://doi.org/10.1210/jc.2005-1494
