Növényi eredetű D-vitamin – a természetet tiszteletben tartó, fenntartható választás
Cikkek
A D-vitamin az egyik legfontosabb tápanyag, amelyre szervezetünknek szüksége van, és nem csupán a csontok egészséges állapotához és az immunrendszer megfelelő működéséhez. Különösen a téli hónapokban a lakosság nagy része szenved D-vitamin-hiányban, ezért egyre gyakrabban pótoljuk a hiányt étrend-kiegészítőkkel [1]. A mai cikkünkben elmagyarázzuk, miért kínál Trime kizárólag zuzmóból nyert, növényi eredetű D3-vitamint, és miért nem tartjuk megfelelő forrásnak az állati eredetű lanolint.
Mit fogsz megtudni ebből a cikkből?
- Növényi eredetű és állati eredetű D-vitamin
- Állati eredetű – lanolintól származó D-vitamin
- Hogyan állítják elő a D3-vitamint a lanolinnal?
- A lanolinnal előállított D-vitamin hátrányai
- A lanolin mint allergén
- Miért részesítjük előnyben a növényi eredetű D-vitamint?
- Milyen előnyei vannak a zuzmóból nyert D-vitaminunknak?
- Néhány fontos tény a D-vitaminról
- Főbb tanulságok
Növényi eredetű és állati eredetű D-vitamin
A piacon rengeteg étrend-kiegészítő található, amelyek nemcsak minőségükben, hanem eredetükben is eltérnek egymástól. A legtöbb D3-vitamin-kiegészítő állati eredetű, és a gyártók nem mindig jelzik, hogy a vitamin melyik formáját használják, és hogyan nyerték ki. Trime Trimenál olyan étrend-kiegészítőket gyártunk, amelyek összetétele a lehető legközelebb áll a természethez, és egyúttal környezetbarát is. Éppen ezért számunkra egyértelmű választás a növényi eredetű D-vitamin.
Állati eredetű – lanolintól származó D-vitamin
A D-vitamin előállításához nagyon gyakran használt alapanyag a lanolin, amely a juhok faggyúmirigyeiből származó sárga váladék. Elvileg a lanolin vízálló rétegként működik, amely megvédi a juhokat a rossz időjárástól, például a hidegtől vagy az esőtől. A „lanolin” szó a latin „lanolinum” szóból származik, amely a „lana” (gyapjú) és az „oleum” (olaj) szavak összetétele, bár kémiai szempontból a lanolint viaszként sorolják be.
Hogyan állítják elő a D3-vitamint a lanolinnal?
A kinyert gyapjút először forró vízben mosószerrel mossák, hogy eltávolítsák az esetleges parazitákat és szennyeződéseket, így nyers lanolint nyernek. Ezután a zsíros komponenst egy szappanosításnak nevezett eljárással választják el a nem zsíros komponenstől, majd centrifugálják. A nyers koleszterint extrakciós anyagok és oldószerek segítségével izolálják. Ezt követően kémiailag 7-dehidrokoleszterinné alakítják, amely UV-besugárzás és további tisztítás után D3-vitaminná válik, amelyet táplálékkiegészítők gyártásához használnak fel.
A lanolinnal előállított D-vitamin hátrányai
A lanolintól előállított D-vitamin gyártása során felhasznált nemkívánatos anyagok között szerepelhetnek peszticidek vagy tartósítószerek. A juhgyapjú szennyeződhet olyan peszticidekkel, amelyekkel a juhok a vegyszerekkel kezelt legelőkön kerülnek kapcsolatba. Maguk az állatok és bőrük is fertőtlenítő fürdőknek vannak kitéve a kullancsok és más kártevők ellen, és ezeknek a vegyszereknek a maradványai a bőrükben is megmaradhatnak.
Mivel a lanolin lipid alapú, a levegővel érintkezve megavasodhat vagy oxidálódhat. Emiatt a lanolin és frakcióinak feldolgozása és tárolása során gyakran használnak antioxidánsokat, többek között a butil-hidroxi-toluolt (BHT), egy szintetikus antioxidánst, amely lassítja a zsír oxidációját. Bár a BHT szabályozott mennyiségben biztonságosnak tekinthető [2], nyomokban maradhat az emberi zsírszövetben. Toxikológiai szempontból a BHT-vel kapcsolatban korlátozott mértékű, állatokon végzett rákkeltő hatásra utaló bizonyítékokról számoltak be, ami aggodalmakat vethet fel az emberi egészségre gyakorolt potenciális hatását illetően (annak ellenére, hogy a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a BHT-t a rákkeltő hatás tekintetében „nem osztályozható” kategóriába sorolja) [3].
Egy másik szempont az etikai kérdés. A gyapjút gyakran durva módszerekkel nyerik ki a juhoktól, és a mély vágások gyakori sérülések. Egyes tenyésztők egy „mulesing” nevű drasztikus módszert is alkalmaznak. Ennek során a végbélnyílás és a farok körüli bőr nagy részét levágják, hogy eltávolítsák a ráncos bőrt és a gyapjút, amelyek egyébként befoghatnák a székletet. Ezt a „körülmetélést” általában érzéstelenítés nélkül végzik, ami nagyon fájdalmas és stresszes a juhok számára, és a sebek gyógyulása hosszú időt vehet igénybe [4].
A lanolin mint allergén
Az Amerikai Kontaktdermatitisz Társaság (ACDS) minden évben kijelöli az „Év allergénjét”. A cél az, hogy felhívják a figyelmet azokra az allergénekre, amelyek gyakran előfordulnak, és amelyekre nagyobb figyelmet érdemelnek, mivel jelentős kontaktallergiás reakciókat okozhatnak. A lanolint nevezték ki az ACDS 2023-as Év allergénjének [5].
Lágyító és hidratáló tulajdonságainak köszönhetően a lanolint nemcsak a kozmetikumokban, hanem a gyógyszeriparban is használják. Bár a lanolin gyenge szenzibilizáló anyag, és az európai lakosság körülbelül 0,4%-a reagál rá a tesztek során, vannak olyan kockázattal járó állapotok, mint a lábfekélyek, a perianális/genitális dermatitis vagy az atópiás dermatitis. A gyermekek és az idősek szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve a lanolinra kialakuló kontaktallergia tekintetében [6].
Miért részesítjük előnyben a növényi eredetű D-vitamint?
Trime Trime-nál nem csak a kiegészítőink maximális táplálkozási potenciálját tartjuk szem előtt, hanem azt is, hogy azok kíméletesek legyenek a természettel szemben. A fenntarthatóság, az etikus szemlélet, a környezeti hatások, valamint a természet és az állatok iránti tisztelet számunkra elengedhetetlenek. Éppen ezért a lanolin-kivonatot tartalmazó termékek nem jelentenek megfelelő választást számunkra.
A növényi eredetű D-vitamint korábban gombakivonatokból állították elő. Kémiailag azonban ez a forma a D2-vitaminnak (ergokalciferol) felel meg. A D3-vitamin (kolekalciferol) hatékonyabban emeli a vér D-vitamin-szintjét, mint a D2-vitamin, különösen nagyobb egyszeri adagok esetén [7]. Éppen ezért kifejezetten a D3-vitamin növényi forrását kerestük.
Növényi eredetű D3-vitaminunk a jól felszívódó kolekalciferol formájában kapható, és kizárólag a legmagasabb minőségű és tisztaságú növényi forrásból származik. Nem génmódosított zuzmóból nyerik, amelyet szigorúan ellenőrzött körülmények között, peszticidek és egyéb szennyező anyagok használata nélkül termesztenek.
Milyen előnyei vannak a zuzmóból nyert D-vitaminunknak?
Tisztaság és minőség: A zuzmót szigorúan ellenőrzött körülmények között, úgynevezett zárt ciklusban termesztik, ahol nincs kockázata a környezeti szennyeződésnek, mint a vadonban. A termelés során nem használnak peszticideket vagy kémiai oldószereket, és termékeink nem tartalmaznak szintetikus tartósítószereket.
Fenntartható és energiatakarékos gyártás (a gyártási folyamat nem energiaigényes).
Ugyanolyan hatékonyságú, mint az állati eredetű D3-vitamin: ugyanaz a kolekalciferol molekula, csak a forrása más.
Vegetáriánusok és vegánok számára is alkalmasak. A vegán és nem vegán D3-vitaminról bővebben olvashat cikkünkben: A növényi és állati eredetű D-vitamin közötti különbségek.
Néhány fontos tény a D-vitaminról
A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amely számos funkciót lát el a szervezetben. Működése inkább egy hormonra hasonlít. Hozzájárul a kalcium és a foszfor normális felszívódásához és hasznosulásához, valamint a csontok és fogak normális állapotának fenntartásához. A szervezet legtöbb sejtje rendelkezik ennek a vitaminnak a receptorával, ami szintén alátámasztja annak fontosságát. A D-vitamin szerepet játszik a sejtosztódás folyamatában, valamint hozzájárul az izomfunkciók és az immunrendszer normális működésének fenntartásához.
A D-vitamin természetes forrása a napfény, ezért nyáron a bőrünk napfénynek való kitettségével természetes módon pótoljuk ennek a fontos vitaminnak a szintjét. Figyelembe kell azonban venni a D-vitamin szintézisét korlátozó tényezőket, például a napon töltött időt, a napfény hullámhosszát vagy a naptej használatát. Ezen okok miatt előfordulhat, hogy még nyáron sem rendelkezünk elegendő D-vitamin-szinttel. Télen a D-vitamin forrásai bizonyos élelmiszerek, például a zsíros halak, amelyeket azonban általában csak alkalmanként fogyasztunk. Éppen ezért télen gyakrabban szenvedünk D-vitamin-hiányban (Európában télen körülbelül kétszer annyian szenvednek alacsony D-vitamin-szinttől, mint nyáron) [1], ezért érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a kiegészítő szedésére.
Blogunkon további cikkeket találhat a D-vitaminról, például: „D-vitamin: a megfelelő adagolás, az előnyök és a szintet befolyásoló tényezők”, „A napból származó D-vitamin: mennyi időre van szükség, és mi gátolja a felszívódását”, vagy „D3- és K2-vitamin: miért érdemes együtt szedni őket, és hogyan segítik az egészségünket”.
Főbb tanulságok
Lanolin: az étrend-kiegészítőkben található D3-vitamin nagy része lanolintól származik, amely a juhok faggyúmirigyeinek váladéka, és amelyet oldószerek és kémiai feldolgozás segítségével állítanak elő.
Az állati eredetű összetevők hátrányai: lehetséges peszticidmaradványok, antioxidánsok (pl. BHT) használata, a juhtenyésztéssel kapcsolatos etikai kérdések (mulesing) és a lanolin, amely 2023-ban az „Év allergénje” címet kapta.
D3 kontra D2: a D3-vitamin hatékonyabban emeli a vér D-vitamin-szintjét, mint a gombákból nyert D2-vitamin.
D3-vitamin zuzmóból: ugyanaz a kolekalciferol molekula, mint az állati eredetű termékekben, peszticidek nélkül termesztve és vegánok számára is alkalmas.
Miért érdemes kiegészítőt szedni: télen sokkal több embernek alacsony a D-vitamin-szintje. A D-vitamin hozzájárul a csontok és fogak normális állapotának fenntartásához, valamint az immunrendszer normális működéséhez.
Források:
[1] Cashman KD, Dowling KG, Škrabáková Z, et al. D-vitamin-hiány Európában: világjárvány? American Journal of Clinical Nutrition, 2016; 103(4): 1033–1044. https://doi.org/10.3945/ajcn.115.120873
[2] Az EFSA élelmiszer-adalékanyagokkal és az élelmiszerekhez hozzáadott tápanyagforrásokkal foglalkozó szakértői testülete (ANS). Tudományos vélemény a butil-hidroxi-toluol (BHT, E 321) élelmiszer-adalékanyagként való újraértékeléséről. EFSA Journal, 2012; 10(3): 2588. https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/2588
[3] Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC). Butil-hidroxi-toluol (BHT). IARC-monográfiák a vegyi anyagok emberre gyakorolt rákkeltő kockázatának értékeléséről, 40. kötet, 1986; 7. kiegészítés, 1987. https://inchem.org/documents/iarc/vol40/butylatedhydroxytoluene.html
[4] RSPCA Australia. Mi az RSPCA álláspontja a juhok mulesingjével és a legyek által okozott sebek megelőzésével kapcsolatban? RSPCA Tudásbázis, 2025. https://kb.rspca.org.au/knowledge-base/what-is-the-rspcas-view-on-mulesing-and-flystrike-prevention-in-sheep/
[5] Jenkins BA, Belsito DV. Lanolin. Dermatitis, 2023; 34: 4–12. https://doi.org/10.1089/derm.2022.0002
[6] Johnson H, Norman T, Adler BL, Yu J. Lanolin: az Amerikai Kontaktdermatitisz Társaság 2023-as év allergénje. Cutis, 2023; 112(2): 78–81. https://community.the-hospitalist.org/content/lanolin-2023-american-contact-dermatitis-society-allergen-year
[7] Tripkovic L, Lambert H, Hart K, Smith CP, Bucca G, Penson S, et al. A D2- és D3-vitamin-kiegészítés összehasonlítása a szérum 25-hidroxi-D-vitamin-szint emelése tekintetében: szisztematikus áttekintés és metaanalízis. American Journal of Clinical Nutrition, 2012; 95(6): 1357–1364. https://doi.org/10.3945/ajcn.111.031070
