Még ha a modern korról és a hatalmas technológiai fejlődésről is beszélünk, testünk nem változott meg túl sokat, és nem volt ideje alkalmazkodni ehhez a gyors fejlődéshez és annak hatásaihoz.
A technológia fejlődésével életmódunk drasztikusan megváltozott: a fejlett infrastruktúra, a liftek, a modern alkalmazások, a kézbesítési szolgáltatások és a távirányítóknak köszönhetően ritkán kell mozognunk. A fizikailag megterhelő tevékenységek generációról generációra egyre inkább eltűnnek a mindennapi életből, és helyüket olyan testtartások veszik át, amelyek inaktívvá teszik a testet – legyen szó ülésről vagy más, minimális izomaktivitást igénylő, természetellenes testhelyzetekről.
Genetikailag azonban az ember arra teremtődött, hogy folyamatosan mozogjon. Vadászat és gyűjtögetés, mászás, futás, harc, a tűz körül való tánc – ezek azok a mozgásformák, amelyekre testünk fel van készítve. Bár úgy tűnik, hogy hosszú idő telt el, az emberi test evolúciós alkalmazkodása sokkal lassabb, mint gondolnánk. Biokémiai folyamataink nem képesek olyan gyorsan reagálni a modern életmód által teremtett jelenlegi körülményekre (legyen szó televízióról, videojátékokról, számítógépekről vagy egyéb kényelmi eszközökről).
Mozgásszegény életmód
Manapság már nem ritka, hogy egész nap inaktívak maradunk. Úgy tűnik, egyáltalán nem kell többé mozognunk. Sok munkakör nem igényel fizikai aktivitást, csupán vezetnünk kell, számítógépes feladatokat kell elvégeznünk és telefonon kell kommunikálnunk. Az irodai dolgozók a munkanapjuk akár háromnegyedét is ülve tölthetik. Nincs szükségünk arra, hogy veszély elől meneküljünk, stb. Pedig éppen ezekre a tevékenységekre vagyunk teremtve, és a nap folyamán végzett természetes mozgás tartja életben a biológiai folyamatokat.
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a rendszeresen mozgó embereknél 50%-kal alacsonyabb a vastagbélrák kockázata, mint az inaktív személyeknél. Ha nem mozgunk, szervezetünk vészhelyzetbe kerül, amelyben számos biokémiai folyamat leáll, a sejtek pedig káros folyamatoknak vannak kitéve. Csak idő kérdése, hogy a test riasztó jeleket küldjön, például fáradtságot, fájdalmat, vagy bármilyen más probléma jelentkezzen.
Hogyan csökkenthetjük a mozgásszegény életmód kockázatait?
Egyszerűen fogalmazva: mozogjunk, amikor csak lehet. Nem tudjuk egyik napról a másikra megváltoztatni az életmódunkat vagy a munkánkat. Csak építsük be a természetes mozgásokat és gyakorlatokat a mindennapi életünkbe. Például próbáljunk meg sétálni vagy kerékpározni az autó helyett, vagy lépcsőzni a lift helyett. Ne tartsuk a testünket hosszú ideig egy pozícióban. Ha tényleg egész nap az íróasztalnál kell dolgoznunk, szakítsuk meg a munkát, amennyire csak lehet. Tartsunk rövid szüneteket, hogy gyorsan tornázzunk, nyújtózzunk vagy sétáljunk egy kicsit. Bármilyen fizikai aktivitás jobb, mint a semmilyen. Változtassunk gondolkodásmódon! Ha elfoglaltak vagyunk, tekintsünk a mozgásra lehetőségként, ne pedig kellemetlenségként.
Milyen típusú testmozgás a legalkalmasabb a hosszú életre?
Nagy különbség van a mozgás, a testmozgás és a sportolás között. A testmozgás nem kötelező, hanem a szabadidő eltöltésének egyik módja. A mozgás viszont elengedhetetlen. Alapvető fontosságú ahhoz, hogy testünk életerőteljes maradjon.
Egy antropológusokból álló csapat felmérést végzett Tanzánia egy távoli területén a Hadza közösség körében, amely az egyik utolsó élő vadászó-gyűjtögető népcsoport. A cél az volt, hogy kiderítsék, mennyit mozognak egy nap alatt. Érdekes megállapítás volt, hogy a Hadzák – annak ellenére, hogy naponta közel 10 órát ülő helyzetben töltenek, ami egy irodai műszaknak felel meg – nem szenvednek olyan krónikus betegségekben, mint az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek stb. Mi a különbség köztünk? Az általuk észrevett különbség az, hogy a hadzák gyakran olyan testhelyzetekben pihennek, amelyek megkövetelik az izmaiktól, hogy enyhe szintű aktivitást tartsanak fenn – akár guggolva, akár térdelve. Ezek a testhelyzetek nagyobb izomaktivitást igényelnek, mint a széken ülés. A térdelés vagy guggolás során végzett enyhe izommozgások fokozzák a véráramlást, az oxigénellátást, és ennek következtében az anyagcserét is.
Testünk alkalmazkodik, és tökéletessé válik abban, amit csinálunk vagy nem csinálunk. A nap folyamán végzett folyamatos mozgás erősíti az izmokat, a csontokat és az ízületeket. A test egészének vagy egyes részeinek teljes inaktivitása elkerülhetetlen és előre látható izomvesztéshez, valamint a vérellátás romlásához vezet. Bizonyított, hogy 30 napos inaktivitás az izomtömeg közel 60%-os veszteségét okozza. A mozgásszegény életmód a test minden sejtjét érinti. Hatással van az anyagcsere-funkciókra, valamint a sejtek öregedésére is.
A funkcionális edzés különösen hasznos lehet, mivel az alapvető emberi mozgásmintákon – például húzáson, mászáson, ugráson és futáson – alapul. Ha jelenleg nem végez fizikai tevékenységet, kezdje el valamilyen formában, majd fokozatosan építse fel az ajánlott mennyiségig. Csak mozogjunk, soha nem késő elkezdeni.
Források:
Frank Forencich – New Old Way: Ősi egészség és bölcsesség a modern világ számára (Mozogj, hogy élj, élj, hogy mozoghass!)
